Grünvalszky Károly: Az evangélikus vallástanítás célja tárgyi szempontból. Budapest [1943.]

meri történetesen evangélikusok vagyunk. Anélkül, hogy állításomat bővebb fejtegetéssel igazolnám, itt: a hit tekintetélen válik el a mi vallástanításunk, ép úgy mint dogmatikánk, a római kathólikosokétól s a reformátusokétól, és lehet sajátosan evangélikus. Nom elég tehát csak azt hangsúlyoznunk, hogy a vallástanítás »feladata Isten evangéliumának közlése, a Krisztusban megjelent Isten hirdetése.« A hitről is szólnunk kell s igazi lutheri értelmében és jelentőségében, ismét szerepéhez kell juttatnunk. S az így újra felfedezett, megtisztított, jogaihoz juttatott hit felöl kell keresnünk, amint már említettem, az új tájékozódást a kultúra felé, és megállapítanunk "az értelemmel való lehetséges és helyes viszonyunkat. Innen, a hit mélységéből kiáltva kell felvetnünk a kérdést: »Szabad-e hozzájárulnunk a keresztyénség és a kultúra viszonyának felbomlásához? Szabad-e a mai viszonyok között megbolygatnunk, amink még van?«, s ekkor nemcsak Negatívumokhoz fogunk eljutni, mint Sólyom Jenő, hanem ^meglátjuk, hogy a hit pozitív módon igényli az értelmet, mert önönmagának megismerésére törekszik és a keresztyénség igenis kultúrát akar. Azonban, amint erre Lange mutat rá,1 »Es entsteht von hier aus ein ganz anderes Verständnis von Kultur. Sie ist nicht freie Möglichkeit des Menschen, also nicht autonom, sondern vielmehr Aufgabe Gottes. Gott will, daß der Mensch seine Möglichkeit ergreift, daß er seine leiblich-seelische Bestimmung verwirklicht. Denn das, was den Menschen in die Kirche ruft, das ruft ihn zugleich in die Kultur. — So ist auch Kultur Schöpfungstatsache. Sie ist und wird deswegen niemals das Reich Gottes, weil die Schöpfung gefallene Schöpfung ist. Dieses, ist seitdem allein gegenwärtig im Anspruch Gottes an den Menschen. Aber Gott hat dem Menschen seine menschliche Würde, die Humanität, gelassen. Die Gnade tötet die Natur nicht, sondern heiligt sie. Kultur wird so zum Gesetz, in demi tier geheiligte Sünder seinen Glauben üben kann. Das ist die Versöhnung zwischen Chirstenium und Kultur. Gott 2

1 Erich Lange: Die Erziehungslehre der evangelischen Theologie. Berlin, 1936. 15». 1. 26