Kapi Béla: Egyetemes magyar protestáns egyháztörténet az evangélikus népiskolák V. és VI. osztálya számára. Győr 1942.

ELSŐ RÉSZ - Egyetemes Egyháztörténet - III. Az egyházjavítás kora

20 Édesapját, Luther Jánost, a községben is megbecsülték. Beválasz­tották a négyek tanácsába, mely a bányászok érdekét képviselte a városi tanáccsal szemben. Mansfeld után Magdeburgba, majd egy év múlva az eisenachi latin iskolába került Luther Márton. Mint éneklő-diák járt a jómódú családokhoz és sok jóban részesült a Kotta- család házában. Az iskolában mindig az elsők közé tartozott. Ti­zennyolc éves korában elkerült az erfurti egye­temre. Nyelveket tanult és bölcseleti tudomá­nyokkal foglalkozott. Az akkori szokásoknak megfelelően résztvett az egyetemi vitatkozások­ban és híres vitatkozó­nak tartották. Barátai filozófusnak hívták. Ké­sőbb a könyvtárban egy Bibliát talált, melyet, mint értékes könyvet, az akkori szokásnak meg­A ház Eislebenben, melyben Luther felelően, láncra erősítet­Márton 1483 november 10-én született. tek. Ettől kezdve bele­merült a Biblia tanulmá­nyozásába. Az orvosi, jogi vagy teológiai pálya között kellett választania. Édesapja jogásznak szánta, ő pedig teológus szere­tett volna lenni. Ebben az időben ismerősei körében néhány olyan haláleset fordult elő, mely őt mélyen megrázta. Állandóan a halál és az ítélet gondolatával foglalkozott. Ekkoriban történt, hogy Mansfeldből hazajövet, közel Erfurthoz vihar érte utói. Meg­fogadta, hogy ha szerencsésen megmenekül, Istennek szenteli életét. Fogadalmát megtartotta s édesapja akarata ellenére kolostorba vonult.

Next

/
Thumbnails
Contents