Kapi Béla: Egyetemes magyar protestáns egyháztörténet az evangélikus népiskolák V. és VI. osztálya számára. Győr 1942.

ELSŐ RÉSZ - Egyetemes Egyháztörténet - I. Az egyház megalapítása és küzdelme Nagy Konstantinig

12 Nagy Konstantin utódai, Julián kivételével, mind keresztvének voltak. Az üldözés korszaka után a keresztyén egyházra a jólét és nyugalom időszaka virradt. A császárok vagyont, hatalmat és tekintélyt adtak neki. De ezzel együtt megkezdődött az egyház romlása is. 8. Összefoglalás. Olvasmány. Az egyházat Krisztus alapította. Alapját Jézus élő személye képezi. Az egyháztörténet az egyház külső és belső eseményeiről és munkájáról beszél. Elénk tárja, hogy az egyház a különböző korszakokban milyen küzdelmeket vívott és hogy a krisztusi hit hogyan tette jobbá, nemesebbé az emberek életét. A keresztyén egyház története üldözésekkel kezdődik. Első vértanuja István alamizsnaszedő. A zsidóság különösen Heródes Agrippa alatt üldözte a keresztyéneket. Az apostolok majdnem mind vértanuk lettek. Az üldözők közül került ki a keresztyénség legnagyobb apostola: Pál apostol. Az első keresztyének életét a Krisztusba vetett hit és szeretet jellemezte. Isten igéjével, közös imádsággal és az Ürvacsorával erősítették lelküket. Külön egyházi szervezetük nem volt, de a Krisztusba vetett hitük minden szervezetnél jobban összekötötte őket egymással. A pogányság harcot indított a keresztyénség ellen. A római császárok üldözése kezdetben szórványos, később rendszeres volt. Templomaikat lerombolták, szentkönyveiket elégették, a híveket pogány istentiszteletekre kényszerítették. 300 évig tartott ez az üldözés. Nagy Konstantin császár felismerte a keresztyénség jelentőségét. Az üldözést megszüntette s a keresztyén vallást államvallássá tette.