Kapi Béla: Egyetemes magyar protestáns egyháztörténet az evangélikus népiskolák V. és VI. osztálya számára. Győr 1942.

ELSŐ RÉSZ - Egyetemes Egyháztörténet - II. A keresztyén egyház megromlása. Egyházjavítási kísérletek

13 II. A keresztyén egyház megromlása. Egyházjavítási kísérletek. KILENCEDIK HÉT. I 9. Az egyház külső megerősödése. Nagy Konstantin és utódai alatt fejlődésnek indult a ke-> resztyén egyház. Most már zavartalanul hirdethette Isten igéjét és gondoskodhatott híveinek lelki életéről. Az istentiszteleten a Bibliát olvasták s az egyházi esztendő vasárnapjaira kijelölt szakaszokat magyarázták. Az egyházi ének az istentisztelet kiegészítő része lett. Csakhamar használatba vették az orgonát is. A VII. században már megismerték a harangokat. A nagy ünnepek közül különösen a Húsvétot és a Karácsonyt tartották meg. A keresztyénség hatalomra jutása azonban sok veszedelmet is hozott magával. Mikor az elnyomott egyház megerősödött és meggazdagodott, tömegesen léptek be tagjai közé hitetlenek is, mert az egyházhoz tartozás előnyt, jólétet, előmenetelt biztosított számukra. Nagy számuk miatt az egyház nem tudta külön oktatásban részesíteni az áttérőket. így azután sokan érdekből és csak külsőleg váltak keresztyénekké. Magukkal hozták pogány szokásaikat és pogány erkölcseiket. Az egyház életében megszűnt az egyszerűség. Díszes templomokat építettek s azokat megtöltötték képekkel és szobrokkal. Istentiszteleteiket fényes külsőségek között tartották meg. A rómaiak vallásának hatása alatt elterjedt a szentek tisztelete. Megkezdődött a képek és ereklyék tisztelete is. Egyeseket nem elégített ki a munkás és erkölcsös élet, önsanyargatásban töltötték éveiket. Elvonultak az emberektől s a világ örömeiről való lemondással akarták Isten tetszését elnyerni. Déli országokban éltek az ú. n. oszlopszentek. Az egyik pl. 30 évet töltött egy 36 öl magas oszlop tetején. Mások szerzetesrendeket alapítottak. Ezek a rendek szegénységet, engedelmességet és nőtlenséget fogadtak.