Ottlyk Ernő: A pedagógus Luther. Budapest 1942.
7. Módszer.
46 masak Luther szerint a Biblia tanításának szemléltetésére. Maradék nélkül nem tudják ugyan kifejezni Isten gazdagságát, mert a porszem emberi törekvés képtelen Isten végtelenségét kiábrázolni i szemben áll itt egymással a semmi és a minden, a véges és végtelen, az örökkévaló és az elmúló, a szent tisztaság és az elesett bűnösség. Azonban ezeken a korlátokon túl is alkalmas a képzőművészet arra, hogy gyarló emberi eszközökkel bár, de szemléltesse és viszonylagosan megelevenítse Isten nagyságos dolgait, s a láthatatlannak érzékeink által elérhető ábrázolást nyújtson. b) Luthernek, a hogyan-ra való további felelete az, hogy a gyermekekhez egészen közel kell jutni, lelki világába bele kell helyezkedni és innen kell megérteni a kicsinyeket. „Christus da er Menschen zieheft wollte, musste er Mensch werden. Sollen wir Kinder ziehen, so müssen wir auch Kinder mit ihnen werden." 135 A gyermek gyengességét mélyen átérzi s ezért mondja, hogy a farkasokhoz az ember soha nem lehet elég kemény, de a szelíd gyermek-báránykákhoz soha nem lehet elég gyöngéd. c) Az örömöt nem lehet nélkülözni a gyermekkel való foglalkozás során. Luther tudja, hogy a gyermeket nem lehet valami örömtelen nevelés igájába fogni, szüksége van játékra, ugrálásra, szabadságra, vidámságra. Az oktatás munkájába is bele kell vinni a változatosságot és a vidámságot, mert így sokkal gyorsabban tanulnak a gyermekek. „Weyl denn das junge Volck muss lecken und springen odder yhe was zu schaffen haben, da es lust ynnen hat. Syntemal und itzt von Gottis gnaden alles also zugerichtet ist, dass die kinder mit lust und spiel leren künden."136 Különösen az éneklés ilyen kedves, örvendező jellegű nevelési eszköz Luther kezében. Maga mondja: „Singen ist eine feine und edle Kunst und exercitium." 137 Ezzel száll jókedv és vidámság a nevelő és növendékei közé. d) Az ismeretközlésben a rövidség egyik legfontosabb feltétele a nevelői munkának. Ezért választotta Luther a Tíz- parancsolatnál a lehető legrövidebb szöveget, hogy ne tegyen a gyermek előtt semmit sem bonyolulttá és hoszadalmassá. A felszínességet és felületességet nem tűrte Luther, alapos munka nélkül nem ismer tudást. „Es sind etliche, sso sie eyn blatt odder tzwey gelesen odder ein predigt gehört, rips raps aussher wisschen." 138 Holott igen hosszú útja van a tudásnak a nevelő számára s csak alapos szaktudással képes elérni az oktatói munkában olyan fontos rövidséget és tömörséget. m K. A. 22, 234. 159 W. A. XV. 46. 187 A. B. II. 33. 183 W. A. VIII. 684. 31.
