Ottlyk Ernő: A pedagógus Luther. Budapest 1942.
6. A nevelés jelentősége.
39 abban jelöli meg az idősebbek életének célját, hogy az utánuk jövő nemzedék nevelését munkálják. Mivel a gyermeknép magát nem nevelheti, azért állította oda Isten a szülőket, hogy ők végezzék el ezt a feladatot. ,,Und was hilfft's, dass wir sonst alles hetten vnd teten vnd weren gleich eitel Heilige, so wir das unterwegs lassen, drum wir allermeist leben, nemlich des jungen Volkes zu pflegen?“ 106 Maga a természet is azt példázza, hogy minden, ami él ezen a világon, az utódok életének minél kedvezőbb biztosítására törekszik. A nevelés alhanyagolása a keresztyén világban éppen ezért egyike az Istentől legkeményebb büntetést érdemlő bűnöknek. ,,Ich achte auch, dass unter den äusserlichen Sünden die Welt vor Gott von keiner so hoch beschwert ist und so greuliche Strafe verdient., als eben von dieser, die wir an den Kindern thun, dass wir sie nicht zihen.“ 107 Ezt pedig azért tekinti olyan nagy bűnnek, mert a nevelést Istentől rendelt szent feladatnak látja, aminek az elvégzésén a jelen és következő nemzedék sorsa fordul meg. „Denn est ist eine ernste, grosse Sache, da Christo und aller Welt viel an liegt, dass wir den jungen Volk helfen und rathen. Damit ist denn auch uns und Allen geholfen und gerathen." 108 A gyermek Isten tulajdona (,,. . .. vnd sie sind auch mehr sein, denn dein.“ 108), s ennélfogva nem azért adta a szülőknek és a nevelőknek, hogy azt tehessék velük, amit akarnak s tetszésük szerint nevelhessék, hanem azért, hogy Isten akarata szerint vezessék az igazi keresztyén élet felé. Bj A közösséget, — mint már említettük — a különféle életpályákon szolgálhatja leghívebben a keresztyén ember. így kapnak az egyes „világi" foglalkozások megfelelő helyes értékelést Luther szemében, s így válik nvilvánvalóvá, hogy szükség van államhatalomra, jogrendre, közigazgatásra, szervezett intézményekre, hogy az emberi életet külsőleg vezessék, szabályozzák és irányítsák. Ha ez nem lenne, olyan fejetlen zűrzavar és jogtalanság lenne az emberek között, mint az állatoknál. „Vnd wo es nicht were, kundte kein mensch für dem andern bleiben. Es musste einer den andern fressen, wie die vnvernunfftigen thier vnterandem thun." 110 A mindennapi élet csak úgy lehet zavartalan, egész, és jól berendezett, ha a világi foglalkozások egymást helyesen egészítik ki és megfelelően támogatják. „Meinstu nicht, wenn die vogel vnd thiere reden köndten vnd dass weltliche regiment vnter den menschen sehen solten, sie wurden sagen: 100 100 L. W. Buchwald. III. 12. 107 L. W. Buchwald. III. 12. 108 L. W. Buchwald. III. 9. 108 L. W. Clemen. IV. 152. 110 L. W. Clemen. IV. 163.
