Ottlyk Ernő: A pedagógus Luther. Budapest 1942.

6. A nevelés jelentősége.

38 hogy Isten akaratából igaz keresztyén emberré lehessen, aki Isten gyermekéhez méltó közösségi életet tud élni embertár­sai körében. Luther igen nagy jelentőséget tulajdonított a ne­velésnek, mert Isten számon kéri a gyermekekről való gon­doskodást, azért felelős érettük az egyház, a felsőbbség, vagyis az állam, a szülők s a hivatásos nevelők. Ha pedig a nevelésben hibák vannak, akkor azt az egyes emberen keresz­tül a közösség sínyli meg. Ezért áll oda kortársai elé és inti. sürgeti, buzdítja őket az evangéliumi nevelésre. Luther azt panaszolja, hegy mikor a kolostorokat elvet­ték s ezzel a kolostori iskolákat is megszüntették, akkor so­kan azt gondolták, hogy most már nem lesz szükség iskolára; hiszen ugyan miért tanuljon az, aki nem akar pappá, szerze­tessé, vagy apácává lenni, elég, ha annyit tud, hogy a maga táplálásáról gondoskodni képes. Vagy pedig gyakori mondás volt ez is: „Wenn mein son rechen vnd lesen kan, so kan er gnug." 103 Már pedig a szülők és a felsőbbség nemcsak a gyermek testi ellátásáról köteles gondoskodni, hanem lelki, szellemi fejlődésük, sőt üdvösségük tekintetében is felelősek Isten előtt. A külső rombolásokat mindenki komoly veszede­lemnek látja s mindenki fél a töröktől, a háborútól, vagy ár­víztől, de a belső veszedelmekkel senki sem törődik, holott sokkal fontosabb belsőleg erőssé lenni, mert ez a külső ve­szélyek legyőzésére vezet. Ezért többre tartja Luther az ifjú­ságnak derék keresztyén emberré való nevelését és az anya­gi forrásoknak erre a célra való fordítását, mint azt, hogy a török elleni háborúkra folyjon szét a német anyagi erőforrás. A helyes arány az volna, ha valaki egy aranyat ad a török elleni háború céljára, akkor száz aranvat ad viszont az alapo­sabb gyermeknevelés előmozdítására. Szenvedélyesen száll s’k- ra Luther, amikor az ifjúság és az iskola semmibe vevését látja a városok és tartományok részéről; a szemükre veti, hogy mennyi pénzt tudnak elkölteni terméketlen, hiábavaló célra, az ifjúságot pedig továbbra is ott hagyják elhanyagolt, árva állapotában.104 A nyárspolgári kultúrközönyösség a nép szé­les rétegeiben uralkodik s nem látja semmi célját a tanulás­nak. „Aber zu predigen, regieren, vnd richten beide jm geistlichem vnd weltlichem stände, sind wol alle künst und sprachen jnn der weit zu wenig, schweige denn die deudsche allein, sonderlich jetzt zu vnser zeit, da man mehr vnd andern leuten zu reden hat, denn mit nachbar Hans." 105 Egyenesen 105 „Eine Predigt, dass man Kinder zur Schulen halten solle.“ 1530. Luthers Werke in Auswahl. Otto Clemen. IV. köt. Bonn u. Berlin 1926, 146. o. 104 „An die Ratsherren aller Städte deutschen Landes, dass sie christliche Schulen aufrichten und halten sollen.“ Luthers Werke : Buch­wald—Kawerau—Köstlin—Rade—Schneider. III. köt. Berlin. 1898. 9. o. 105 L. W. Clemen. IV. 147.

Next

/
Thumbnails
Contents