Ottlyk Ernő: A pedagógus Luther. Budapest 1942.
5. Az egyetemek reformja.
35 gél, hogy a Bibliát mindig szorgalmasan kell tanulmányoz- niok. A Szentírás doktorának a címét ugyanis nem azért kapja valaki, hogy felfuvalkodjék és magát mindenkinél okosabbnak higyje, hanem azért, hogy egyedül a Szentírás tanítója, magyarázója, szolgája legyen. A többi doktorátushoz elég az ész és a szellemi felkészülés, a teológia doktorának azonban ezeken felül Istenével rendezett viszonyban kell állnia, magától Istentől tanítottnak kell lennie, munkájának és életének Isten színe előtt, „coram Deo" kell állania. A teológiai könyvek tanulmányozása tekintetében Luthernek az a véleménye, hogy válogatott jó könyveket kell olvasni, főleg az atyák írásait. Az egyházatyák nem azért írtak, hogy kizárólag az ő műveik álljanak a tanulmányozás középpontjában, hanem, hogy bevezessenek a Szentírás ismeretébe. Ezért az atyák írásainak tanulmányozására fordított idő csak olyan méretű lehet, hogy a Szentírással való alapos foglalkozás lehetségessé váljon mellette ,,sso doch allein die schrifft vnsser weyngart. ist, da- rynnen wir all sollten vns vben vnd erbeyttenn." 92 Alapos érveléssel fejti ki Luther, hogy mennyire szükség van a Szentírás eredeti nyelveinek a tanítására. A teológiai munka alapjául nem elegendő a Szentírás anyanyelvű fordítása, hanem azt minden teológusnak eredeti nyelveken is olvasnia kell. Isten két nyelven engedte megírni az Igéjét — mondja Luther —: az Ószövetséget héberül és az Újszövetséget görögüL azért amely két nyelvet Isten nem vetett meg, hanem kiválasztott Igéje számára, azt nékünk is tiszteletben kell tartanunk és szorgalmasan kell tanulnunk.93 Luther idézi Pál apostolt, hogy Isten Igéje a héber nyelv által adatott és abban szólal meg. Hivatkozik Róma 3:l-re: „Mi tekintetben különb hát a zsidó? — vagy micsoda haszna van a körülmetélkedés- nek? Minden tekintetben sok, mindenek előtt, hogy az Isten reájok bízta az Ö beszédeit." 147. zsoltár, 19:20: „Közli Igéit Jákobbal, törvényeit, s végzéseit Izraellel. Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit nem tudatja velők." „Daher auch die hebräische Sprache heilig heisst." 94 Ugyanilyen okból nevezik szentnek a görög nyelvet is, amelyen az Újszövetség szól hozzánk. Ebből a forrásból való merítés, a görögből más nyelvekre való tolmácsolás, megszenteli azokat a nyelveket is, amelyeken a Biblia megszólalhat. Luther szerint az Evangéliumot nem lehet jól és helyesen érteni az eredeti nyelvek nélkül. A nyelv az a hüvely, amelyben a szellemnek a kardja van elrejtve. Az a szekrény, amely ezt a kincset tartalmazza. Az az edény, amelyben ez az ital áll. Az a tál, amelyben ez az étel megtalálható. És amint az Evangé- 82 83 82 L. W. Buchwald III. 16. 83 L. W. Buchwald III. 16. 81 L. W. Buchwald III. 17. 3’
