Ottlyk Ernő: A pedagógus Luther. Budapest 1942.
5. Az egyetemek reformja.
33 „Die uniuersiteten dorfften auch wol eyner gutten starken reformation." 85 Tervezetet is nyújt arra nézve, hogy milyennek kívánja látni a reformáció szellemében működő egyetemet. A) A facultas artiummal kezdi a sorrendet. Először is Aristoteles felett gyakorol éles kritikát. Elismeri, hogy több száz éven át uralkodott Aristoteles az egyetemeken, s művei igen sok híres teológus és filozófus számára alapvetőek voltak. Luther hivatkozik arra, hogy előtte teljesen ismert Aristoteles, tanulmányozta műveit és igen sok egyetemi előadást hallott róla, azonban olyan helyet még sem foglalhat el, mint eddig, mert tanítása több vonatkozásban ellentétben van a Bibliával. Így elveti Aristoteles következő műveit: Physica, Metaphysica, De anima, Ethica, amelyeket ugyan legfontosabb műveinek tartanak, de amelyekből — Luther szerint — a keresztyén ember nem tud tanulni semmit sem a természet, sem a világ, vagy a lélek dolgairól. „Hie were nu mein rad, das die bucher Aristoteles, Phisicorum, Methaphisice, De Anima, Ethicorum, wilchs bisher die besten gehalten, gantz wurden abthan, mit allen andern, die vo natürlichen dinge sich rumen, so doch nichts drynne mag geleret werden, Widder vo natürlichen noch geistliche dingen." 86 Luther egyrészt a Szentírás tekintélyével való vetekedés miatt, másrészt egyes tanításoknak a keresztyénséggel való ellenkezése miatt emel kifogást Aristotelesnek az egyetemi oktatásban való nagy szerepe ellen: „Leret doch, der elend mensch, in seine besten buch, de Anima, das die seel sterblich sey mit dem Körper, wie wol viel mit vorgebenen wortte yhn habe wolt erredten, als hetten wir nit die heylige schrifft, darinnen wir vbirreich- lich von allen dingen geleret werden, der Aristoteles nit ein kleynsten geruch yhe empfunae hat, dennoch hat der todte heyde vbirwunden vnd des lebendigen gottis bucher vorhyn- dert vnd fast vntertruckt." 87 Az „Ethica"-ja pedig Luther szerint éles ellentétben van a keresztyén erkölccsel, azért legjobb, ha a keresztyén ember nem is olvassa ezt, s még kevésbé lehet az egyetemi oktatás anyaga. Aristoteles Logikája, Retorikája, Poétikája, helyet foglalhatnak az oktatás anyagában, mert ezek tanulmányozása hasznos lehet a gondolkodás, a beszéd, a prédikálás külső formáinak elsajátításánál, azonban a bőszavú magyarázatokra és a szöveghez fűzött egyéb értelmezések tanítására nincsen szükség. Hasonlóan Ciceró Retorikájával is kell foglalkozni, de csak az eredeti szöveggel, a magyarázatok nélkül.88 Az 1520-ban megadott tervet a facul88 L. W. Clemen I. 412. 86 L. W. Clemen I. 412. 87 L. W. Clemen I. 413. 88 L. W. Clemen I. 413. 3
