Ottlyk Ernő: A pedagógus Luther. Budapest 1942.
5. Az egyetemek reformja.
32 illető állandó foglalkozása lesz. A kettőnek együtt kell járnia: az elméleti és a gyakorlati foglalkozásnak. Részleteket nem ad Luther a továbbiakra vonatkozólag. A lányok számára elégnek tart egy órát naponta, amit elméleti tanulással töltenek, s a többi időt a házi munkában kell tölteniök, vagy énekkel és játékkal szórakozniok. d) A .szegénysorsú gyermekek jólétének ügyét is szívén viselte Luther. Ha a továbbképzésre alkalmasaknak bizonyulnak, a közösségnek kell vállalnia kiképeztetésüket olymódon, hogy alapítványokat létesítenek az ösztöndíjak céljára. „Die oberkeit wo sie einen tüchtigen knaben sihet, das sie den zur schulen halten lasse, ist der vater arm, so helffe man mit kirchen gütern da zu. Hie sotten die reichen jhre testament zu geben, wie denn die gethan haben, die ettliche sti- pendia gestifft haben.“ 83 A minden áron való reformálás célja távol állott Luthertől; az iskolákban a latin nyelv szerepét sem csökkentette, sőt az istentiszteleti életből sem küszöbölte volna ki, ha a nép nagy tömegei részéről nem tapasztalta volna a latin nyelvben való járatlanságot. „Denn ich ynn keinen weg wil die lati- nische 'spräche aus dem Gottis Dienst lassen gar weg komén; denn es ist myr alles umb die jugent zu thun. Und wenn ichs vermöchte und die Kriechsche und Ebreische sprach were uns so gemeyn als die latinische hat, so sollte man eynen sontag umb den andern yn allen vieren sprachen Deutsch, Lati- nisch, Kriechisch, Ebreisch messe halten, singen und lesen.“84 Természetesen látta Luther a nehézségeit is ennek a tervének. Amint láttuk, Luther iskolai reformjai nem jelentettek merőben újat, s nem is akarták a több évszázadon felépült iskolai tradíciót megbontani, hanem csupán az egyházi reformációt elfogadott gyülekezetekben az iskolát is a reformáció szellemében igyekeztek átszervezni. 5. Az egyetemek reformja. Luther a középkori egyetemi rendszerben volt hallgató és később előadó, így az egyetemi élet minden vonatkozásában jártas volt. Világosan látta azt, hogy a reformáció tanítása és szelleme szétrepeszti az egyetemi élet addigi kereteit s az egyetemek reformjára is kötelez. így ír az egyetemi reform céljának szükségességéről az „An den christlichen Adel deutscher Nation, von des christlichen Standes Besserung“ c. 1520-ban megjelent egyik legfontosabb reformátori iratában: 83 L. W. Clemen IV. 178. 81 L. W. Clemen IV. 179.
