Ottlyk Ernő: A pedagógus Luther. Budapest 1942.
1. A nevelés antropológiai alapvetése.
11 ember akarata, Isten ereje és az ember ereje között; Isten akarata számára nincs korlát, de az ember akarata véges, meghatározott, korlátok közé zárt. A szent és igaz Istentől származik minden jó, ami az ember életébe áramlik. Akik Krisztuson kívül vannak, mind a sátán uralma alatt állanak, aki uralkodója az ember-világnak, fogságban tartja azt, hogy az egyes ember nem is tud mást cselekedni, mint amit a sátán akar. „Summa, si sub Deo huius saeculi, sumus, sine opere et spiritu Dei ueri, captini tenemur ad ipsius uoluntatem, ut Paulus ad Timotheon dicit, ut non possimus uelle, nisi quod ipse uelit." 6 Ebben a helyzetben marad az ember, amíg meg nem védi az Isten Jézus Krisztus által, aki kiragadja a sátán hatalmából, s a Szentlélek által a maga szolgájává és foglyává teszi az embert és uralma alá vonja. Az epiber azért nem maga választja a jót vagy a rosszat, az akarata nem öntevékeny, nem független és nem szabad, hanem két lehetőség áll az ember számára: Isten és a sátán. Ha a Szentháromság Isten megmentette az embert a sátán uralma alól, akkor akarata alá vonja s Isten cselekszik benne és általa. De ha az ember a sátán zsoldjában marad, akkor annak az akaratát követi, néki szolgál. Éppen úgy, mint ahogy az állat annak engedelmeskedik, aki birtokába vette, s oda megy, ahová a parancsoló tulajdonosa hajtja. „Sic humana uoluntas in medio posita est, ceu iumentum, si insederit Deus, uult et uadit, quo uult Deus, ut Psalmus dicit: Factus sum sicut iumentum et ego semper tecum. Si insederit Satan, uult et uadit, quo uult Satan, nec est in eius arbitrio, ad utrum sesso- rem currere aut eum quaerere, séd ipsi sessores certant oh ipsum obtinendum et possidendum." 7 Éppen ezért a szabad akarat üres cím, olyan, amilyet a királyok vesznek fel, hpgy uralkodói birodalmaknak, tartományoknak, fejedelemségeknek, amelyeknek azonban sem népe, sem kormányzása, sem földje nem az övék. A szabad akarat tehát csak látszat ítélet, amellyel az ember hízelegni akar önmagának, éppen úgy, mint mikor az ostoba ember azt mondja magában: de okos is vagyok!8 Luther tisztázza azt, hogy mit ért szabad akaraton. Felelete ez: szabad akaraton értjük az emberi akaratnak azt az erejét, amellyel az ember az üdvösségét munkáló dolgokhoz tud fordulni, azokat választani tudja és a bűnt kikerülni. Ez jóllehet a szabad akaratnak tisztán teológus megfogalmazása, azonban ennek következménye van az ember egész lényére, erkölcsére és létállapotára is. „Ac primum ab ipsa definitione recte faciemus initium. Qua sic definis liberum arbitrium: * Luthers Werke. III. 126. old. Otto Clemen. Berlin. 1929. 7 L. W. Clemen III. 126. 8 L. W. Clemen III. 128.
