Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.
Ez a megismerésre törekvés egyben megalapozza a hitet. Nem az értelem munkája által, hanem azért, mert hivő megismerésünkben maga a hitnek tárgya alapozza meg magát. Ezt a célt tűzi ki Boso a Cur Deus homo-ban: „mutasd meg az igazság észszerű alapját, azaz a szükségszerűséget, és igazold, hogy miért kellett Istennek alászállnia a mélységbe és hogyan tehette meg mindazt, amiről prédikálunk?" 31 ) Anselmus gondos érveléssel és szabatos levezetéssel próbálja megvilágosítani a kinyilatkoztatás értelmét. Az a meggyőződése, hogy csak értelmes gondolatban tükröződhet ez az „értelem". Az igazság „észszerű alapját" nyomozza. Ez azonban nem a puszta értelmet jelenti. Nem a józan észhez, hanem Isten bölcseségéhez képest „észszerű". Ugyancsak vallja, hogy az isteni történet szükségképpeni rendjét sem gondolhatjuk el másként, mint gondolataink szükségképpeni rendezése által. Legtöbbször kétféle módon éri ezt el. Kifejti az eleve adott tételek szükségszerű következményét vagy az okadatolás útján visszavezet tételeinek szükségképi alapjára. Akár így azonban, akár másképpen, az az értelme a hivő gondolkozásnak, hogy a szabályosan kifejlő gondolatok eredménye szükségképpeni-voltával tanúskodik az az üdvösség eseményeit meghatározó szükségképpeniségről. Most érkezünk a hivő gondolkozás legjellemzőbb mozzanatához, amelytől függ Anselmus munkásságának igazi megértése. A canterbury-i érsek gondolatai nem szabadon, a szellem tág szabadságú világában szárnyalnak, hanem minden ízükben és minden összefonásukban teljesen az egyházi „tekintélyekhez" kötik magukat. A vizsgálódásnak közvetlen tárgya ugyan a Hitvallás (a Credo), de benne a kinyilatkoztatásnak eseményei 3i ) I, 4. Sch. 8, 20. Részleteiben nagyon találó Victor filozófiai természetű jellemzése. „Mindig világosan felállított problémák lebegnek szeme előtt, mert jól tudja, hogy 'balgatag kérdésre nem könnyű okosan megfelelni'. S a keresett megoldás felé óvatosan, körültekintő, gondos bizonyítások határozott lépéseivel halad... Csudálatra méltó művészettel fűzi, mint a dialektikának mestere, egyik szillogizmusát a másikhoz, hogy a hittan egyes részleteit szisztematikusan kifejtse végső előfeltételeikből ..." Szillogisztikus módszerének, mely minden szabatossága mellett is mentes marad a későbbi skolasztika gondolat-technikájának szárazságától, különösen a Monologiumban és a Cur Deus Homőban adja remekeit, i. m. 22—23. 1.
