Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.

erre az eljárásra: ,Das heisst die Religion ohne die Religion behandeln wollen'."

2

) Azonban a legutolsó időben Aquinoi Tamás újabb tanítványainak munkássága következtében tárgyilagosabban kezdik megismerni a skolasztikában a filozófia és a theológia viszonyát és ezzel együtt Anselmus, „a skolasztika atyja" felé is nagyobb érdeklődéssel fordulnak. Aquinoi Tamás és Bonaventura mellett a legnagyobb skolasztikusok között emlegetik, megállapítják róla, hogy „a keresztény gondolkozásnak a nagy szentatyák után méltó továbbfejlesztője", hogy „kevés gondolkozó van, aki szellemileg Ágostonnak közelebbi rokona volna, mint ő".

3

) Mégis ennek ellenére, szinte a legújabb időkig, alig méltatták figyelemre Anselmust, a theológust, hanem majdnem kizárólag filozófiai szempontból foglalkoztak vele, még theológiai műveivel is. Ez az egyoldalú filozófiai érdeklődés természetesen nem vitte előbbre Anselmus theológiája megértésének ügyét. Bár arra jó volt az elmélyedő, tárgyilagos filozófiai vizsgálódás, hogy vaskos tévedéseket helyreigazított, alaptalan előítéleteket felderített, bizonyos kérdéseket élesen kidolgozott és ezzel megkönnyítette Anselmus tanításának theológiai megvitatását. Ezt a szolgálatot végzi Victor János alapos, eredeti tanulmányában: Canterbury-i Anselmus realizmusában, amikor tisztázza a racionalizmus sokrétű és sokértelmű fogalmát. „Olyan szélsőséges racionalizmus, mely a tapasztalattól függetlenül akarna az ész tevékenységéből kifejteni minden ismeretet, egyáltalában nem róható fel Anselmusnak".

4

) Viszont „a dogmatikus módszer és az orthodoxia tartalmi érintetlensége mellett erőteljes kibontakozásban a racionalizmus módszere is"

5

) megtalálható nála. Victor János kettős megállapítása 2) Nagy Béla i. m. 111 1. A Harnack Adolf idézet: Lehrbuch der Dogmengeschichte 2. kiad. III. köt, 1890. 356—357. 1.-ról való. Osztozik ebben a félreértésben: Reuter H.: Geschichte der religiösen Aufklärung im Mittelalter, I. 1875. 8) Kühár Flór is OSB: A keresztény bölcselet története, 1927, 78. 1; 94—95. 1. 4

) A tartalmi racionalizmus vádja alól felmenti Anselmust V i ctor, i. m. 35. 1. és Kühár Flór is: Canterbury-i Szent Anzelm istentana 3. 1.