Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.
némi feszültséget tételez föl a nagy bec-i tanítómester gondolatvilágában. Ez az állítás azt a kérdést veti föl élesen, hogy Anselmus szerint mi a theológia feladata és milyen a módszere? Nemcsak a filozófiai vizsgálódás, hanem az újabb skolasztika-kutatás is szükségessé teszi e kérdésre a feleletet. Aquinoi Tamás világnézetének és vallásos gondolatrendszerének behatóbb megismerése önkéntelenül is nyilvánvalóvá tette Anselmustól való különbségét. Lehet-e ezt az eltérést pusztán a „fejlődés eszméjének" segítségével megmagyarázni, azzal, hogy „a skolasztika atyjának" szemlélet- és fogalomkészlete még ki nem alakult, kezdetlegesebb, a „skolasztika fejedelmének" kicsiszolt, finom megkülönböztetéseihez és osztályozásaihoz képest? 6 ) Az éppen a nyitott kérdés, hogy a skolasztika későbbi fejlődése és virágkora, amelynek tetőpontja Aquinoi Tamás munkássága, vájjon szervesen folytatja-e a „doctor magnificus" úttörését, vagy elhajlik attól? Az utolsó tíz esztendő gyökeresen megváltoztatta Anselmus " gondolatvilágának megértését. Barth Károly Anselmus könyve 1931-ben jelent meg, amely nyomatékosan követeli és feltárja, hogy a canterbury-i érsek tanítását csak theológiailag értelmezhetjük és érthetjük meg. Amíg azelőtt, hosszú időn keresztül, pusztán filozófiai szemlélettel közeledtek a nagy bencés tanító műveihez és a későbbi rendszerekből próbálták 5) Victor i. m. 120. 1. 6) Anselmus és Tamás theológiajának különbségét minden elfogulatlan kutató kénytelen számba venni. Így látta ezt már Hauréau B. „Szent Anselmus, az utolsó egyházatya. Csak születési ideje által tartozik a középkorhoz. Módszeré ugyanaz, mint Cyprianusé, Athanasiuse és Augustinusé." (De la Philosophie scolastique. 1850-, I, 194. 1.) Hasonlóan de Régnon és Grabmann M. (Geschichte der scholastischen Methode, 1909, I, 277. 1. s köv.) Anselmus tanítása nem felel meg a nagy iskolákénak, állapítja meg Enders J. is. (Geschichte der mittelalterlichen Philosophie, 1908. 43. 1.) Látása és írásmódja nagyon különbözik nemcsak Tamásétól, hanem már a L o mb a r d i a i é t ó 1 is. A11 e r s i. m. 56. 1. Ezért állítják fel katolikus tudósok a követelményt, hogy a későbbiekből kell megértenünk Anselmust, mert így lehet mégis csak összhangot teremteni közte és az uralkodó nagy iskolás rendszerek között. (Allers i. m. 594. 1. 4. sz. megjegyzés.)
