Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.
Hi történeti, objektív váltságról szóló tanitás jellemzője, hogy megőrzi csorbítatlanul a kereszt titkát és imádattal borul le előtte. Nem kíséreli meg a lehetetlent, hogy saját gondolataival megokolja és megmagyarázza, hanem egyszerűen, alázatosan körülírja és titok-voltát tiszteletben tartva, fejti ki üzenetét. Anselmus is meghagyja titoknak a váltság titkát, amikor az a fontos előtte, hogy van váltság! és nem: hogyan lett. A fő a kiengesztelődés ténye és nem a mikéntje. Az utóbbinál is megpróbálja ugyan Anselmus az ige üzenetének nyomon követését, de tudja, hogy itt hamarosan áthághatatlan sorompóba ütközik. Azt is világosan tudja azonban, hogy ha ebben a másodlagos kérdésben adós marad is a felelettel, vagy felelete nem meggyőző és nem teljesen kielégítő, csöppet sem zavarhatja azt a bizonyosságát, hogy egyedül Krisztus halála az alapja életünknek és üdvösségünknek. Anselmus nem ad részletesen kidolgozott dogmatikai fejtegetést a kiengesztelődésről, hanem csak a fővonásokat húzza meg biztos kézzel. Ezeket azonban ki kell, de ki is lehet egészíteni az ige gazdag tartalmával. Továbbá az is megbecsülendő értéke tanításának, hogy nem magához akarja láncolni a hívőket, mert jól ismeri munkájának korlátait. Nyitva hagyja ezért a lehetőséget, hogy valaki más jobban meg tudja ragadni ezt a magasztos tárgyat és jobban meg tudja hallani a Szentírásból az igazi, tárgyszerű kérdéseket és feleleteket. 266 ) Az a végső kérdés, amellyel szemben Anselmus kiengesztelődésről szóló tanításának helyt kell állania, vájjon írásszerű-e? Itt is a legellentétesebb megítélések mérkőznek egymással. A modern theológusok szerint a Bibliával ellentétes elmélet a tanítása. Igazi ész-hivő Anselmus, aki ritkán idézi a Szentírást és még ritkábban ragadja meg a szöveg igazi, szószerinti, történeti értelmét. 207 ) Viszont a protestáns orthodoxia és a mult század hagyományőrző-hitvallásos theológusai közül többen írásszerűnek ítélték tanítását. 268 ) A canterbury-i érsek theológia jának és módszerének vizsgálata nyilvánvalóvá tette, hogy nem lehet racionalistának tartanunk, sőt azt is, hogy a Szentírással való szoros kapcsolata nélkül egyáltalában nem lehet tanítását helyesen megértenünk. A Cur Deus homo-ban és a többi írásában minden 266 ) Funke alapján Heinrichs i. m. 21. 1. 267) Ritschl i. m. I, 33; Nagy Béla i. m. 35. 1. 26«) Hutterus redivivus, 1859, 255. 1.; 261. 1.; 254. 1.
