Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.
elvi kijelentésnél világosabban beszél maga az elvégzett munka. Minden gondolatmenetének alapja és forrása a bibliai hit; ugyanakkor munkásságának végső megítélő mértéke maga a Szentírás. Világosan mutatja ezt Boso szerepe a Cur Deus homo-ban. Az a feladata, hogy lépésről-lépésre felülvizsgálja a munka eredményeit az Írás alapján. „A Szentírás úgy erősít meg minden olyan igazságot, amelyet az értelem feltár, hogy vagy nyilvánvaló módon helyesli, vagy legalább is nem zárja ki." 269 ) Gyakran idézi Anselmus, hogy ami ellenkezik az írással, az sohasem mehet igazságszámba, hanem minden bizonnyal tévedés. 270 ) Anselmus theológiai munkája az írás theológiája akar lenni. E nélkül egyszerűen nincsen theológia, hanem csak emberi felelősségű — és így végeredményben felelőtlen — okoskodás. Valóban, Anselmus olvasása közben nem az ember önbizalma, értelme erejében és képességeiben való bizakodása, hanem Isten kinyilatkoztatásának csodája lesz naggyá az olvasó szemében. írásai is a Biblia központi kérdéseivel foglalkoznak: a kinyilatkoztatás és kiengesztelődés titkaival. Szinte egy-egy gyújtópontba foglalja össze az evangélium üzenetét, ahonnan teljesen megvilágosodhatik. 271 ) Mindez igenlően dönti el az írásszerüség kérdését. A végleges ítélethez azonban meg kell fontolnunk még a következőket. Egyrészt Anselmus sokszor tervszerűen és szándékosan megy tovább a Biblia híradásánál. Nemcsak közvetlen üzenetét dolgozza fel, hanem következményeit is megvonja, így pl. „A Szentlélek eredetéről" szóló írásában. Kifejti azt is, ami a szavak mögött van és sokszor merőben más szavakkal, új fogalmakkal próbálja megragadni a Biblia tartalmát. Ilyenkor nem tekinti írásszerűnek mondanivalóját, bár ilyenkor is az a döntő, hogy semmiféle eredmény se ellenkezzék a Szentírás szavaival. 272 ) Természetesen más ez az elmélkedés, ha nem is ütközik össze a Bibliával, mint az írás magyarázata, ami alapvető feladata a theológusnak. Másrészt számba kell vennünk azt is, hogy a XI. században bizonytalan és elmosódott a határ Isten igéjének tekintélye, a Szentírás és azután a többi egyházi tekintély ille269) De concordia Qu. III, MSL. 158, 528. 270) CDH. I, 18. Seh. 28, 17; De casu diab. 21, L. 41. jegyzet. 271) írásai bevezetők a szentírás megértésére. De veritate. A főgondunk a Szentírás tanulmányozása legyen. Epist. I, 2. 272) De processione Sp. S. 20.
