Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.
igazság van Ritschl megfigyelésében, az t. i., hogy a jogi rend hatása következtében úgy tűnik fel az elégtétel, mint az emberKrisztusnak áldozata. Hiszen „az ember tartozik azzal, hogy elégtételt adjon". 243 ) Krisztus „valóságos" és „tökéletes" ember-voltának kiemelése önmagában véve még nem jelent sajátlagos vonást Anselmus tanításában. 244 ) Ezzel csak az egyház hitvallását szólaltatja meg, amely egyformán hirdeti Krisztus istenségét és emberségét. Ezt vallja már Irenaeus: „Ha az Ige nem lett volna, emberré, nem tanulhattuk volna meg Isten dolgait és nem kaphattunk volna vele közösséget". 245 ) Athanasius is, aki a legnagyobb harcot vívja Krisztus valóságos Isten-voltának komolyanvételéért, ugyanolyan erővel érvényesíti, hogy másként lehetetlen a bűnbeesett emberiség megmentése, mint ha „maga Isten Igéje jön el hozzánk". 246 ) Az az értelme ezeknek a kijelentéseknek, hogy Jézus Krisztusban valóban Isten maga jött el, -valóban Isten szólít meg minket. Istent megtalálhatjuk, mert leszállott hozzánk és Jézus személyében közénk jött. Igazi, személyes találkozásunk lehet az élő Istennel, mert őelőtte állunk, amikor Jézus ember személyével állunk szemben. Az Istennel való közösség, az üdvösség záloga a Közbenjáró, az emberként hozzánk eljött Ige. Erről beszél Anselmus mestere Augustinus is: „Istennek és az embereknek Közbenjárója, az ember Krisztus Jézus, megjelent közöttünk bűnösök és a halthatatlan Igaz között. Halandó lett az emberekkel együtt, de megmaradt igaznak, mint Isten. Ezzel az igazságával győzte le a halált (evacuaret mortem)... Amennyire ember, annyira Közbenjáró (mediator); amennyire pedig Ige, nem közbenső valaki (non medius), hanem egyenlő Istennel (Isten az Istennél), a Szentlélekkel együtt egy igaz Isten". 241 ) Krisztus ember-volta — az, hogy az élő Isten egyesült az emberrel, — záloga és bizonyossága a kiengesztelődés megtörténtének. Eltörölhetetlen, meg nem másítható történeti tény lett a Golgota. Krisztus emberi élete, küzdelme, szenve2«) R i t s c h 1 i. m. I, 38. M a n d e 1 i. m. 60. 1. Nagy Béla i. ni. 106. 1. CDh. II, 6. Sch. 42, 14. 244) CDh. II, 7. Sch. 43, 7. és 5. 245) adversus haereseos V, 1. 246) de incarn. 11. és 16. Brunner i. m. 201. 1. Gilg i. m. 160. 1. 2*0 Coníessiones X, 43.
