Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.
állapítása. Azonban, ahogyan a halált, mint a főnyomorúságot és a halhatatlanságot, mint Isten legngyobb ajándékát értelmezik, abban távolról sem közelítik meg az egyházi atyák mondanivalóját. Gilg Arnold tisztálja ki a források alapján, hogy az óegyházi halál-fogalomnak roppant gazdag a tartalma. Beletartozik az engedetlenség, az Isten elleni pártütés, a nemlétezőhöz, a rosszhoz való odafordulás, a Teremtőtől való elszakadás, a testi halál, az elsüllyedés a feneketlen mélységben, a felbomlás és elrothadás. A halál említése felidézi előttük a bűnt és a vétkes tartozást a maga sötétségében, az ember elveszett voltának teljes szörnyűségét, Isten haragjának és ítéletének félelmetességét, az istenelleninek borzalmas hatalmát. Ennek a romlásnak átkától és végzetétől szabadít meg a testté lett Ige. 230 ) Anselmus az ember elveszett állapotának ugyanilyen mélységeit látja és ezt fejezi ki a bűn miatti végtelen tartozással. De nála is szorosan hozzátartozik a vétkes tartozáshoz a halál rettenetes büntetése. Ennek a tekintélyes hangsúlyozásbeli különbségnek ellenére a legfőbb kérdésben megegyezik Anselmus és az ókori egyházi atyák bizony ságtevése. Brunner Emil figyelmeztetett nyomatékosan arra, hogy az első keresztyén évezred hivő gondolkodásában az emberré levés csodája mindig összefügg a kereszt titkával. Isten Fia szeretetből hozzánk száll alá, közénk jön, erre a földre, nyomorúságunk mélységébe. Anynyira odaadja magát nekünk és értünk, hogy halálunkat is magára veszi. Istennek útját és annak felülről lefelé tartó irányát, hozzánk való eljövetelét kell elsősorban élesen meglátnunk, hogy megvilágosodhassék előttünk a kereszt eseményének igazi értelme. Ezért olyan fontos a váltság ügyénél is a megtestesülés hirdetése. Ezért adja Anselmus is a kereszten történő kiengesztelődéssel foglalkozó írásának ezt a címet: Cur Deus homo? — Miért lett Isten emberré? 231 ) A canterbury-i érsek az evangélium paradoxiáját hirdeti és a világért sem kíséreli meg, hogy feloldja vagy akárcsak 230) Weg und Bedeutung der altkirchlichen Christologie. 161. 231 ) Brunner i. m. 253. 1. Ritsch Inéi a modern theológia félreértése jelentkezik, amikor úgy látja, hogy a Cur Deus homo nem is foglalkozik közvetlenül a kiengesztelődéssel, hanem tárgya voltaképpen a testbeszállás, i. m. I, 33. 1.
