Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.

elöl az eszkatológiai határt. Et emlékezteti a soha meg hern szűnő különbségre Krisztus Urunk életpéidájának ragyogása és a mi követésünk halavány visszatükröződése között. Ezért vallja az angol prímás, hogy ebben az életben mindig töredé­kes, fogyatékos és nyomorúságos az új életünk, minden gyara­podása ellenére. Csak az elkövetkező életben jut teljességre. — Krisztus példája tehát a már megváltott és hitben járó ember életének a formálója és meghatározója. Ennek követésében válik ismét láhatóvá Istennek eredeti te­remtő akarata, bármennyire félreérthető és gyarló is az új engedelmességünk. Krisztus példájának követésében tör elő a történelemben újra Istennek a rendje. Mindez Krisztus halálá­nak a gyümölcse és azért lesz a mienk, hogy megint szolgálhas­suk e földön Isten dicsőségét. Életünknek ez a szüntelen való átalakulása hozzátartozik Anselmus szerint a kereszt esemé­nyéhez.' Alaptalanok ezért azok a kifogások, amelyek csonká­nak és egyoldalúnak bélyegzik tanítását. Krisztus elégtétele, érdeme és példája anselmusi tartalmá­nak kitisztálása után szembe kell néznünk végül a döntő kér­déssel: a bűnbánati gyakorlat hátterét alkotó jogi szellem érvé­nyesül-e a Cur Deus homo-ban, és ha igen, milyen mértékben? Milyen viszonyban van a canterbury-i érsek hitének tartalma a jog rendjén alapuló kegyességgel? Felelni csak akkor tudunk erre a fontos kérdésre, ha világosan látjuk a jogi rend szöges ellen­tétét a Biblia tanúságtételével. Althaus Pál és az északi theoló­gusok, a norvég Hallesby, a finn Sormunen és a svéd Aulén mutattak reá erre az alapvető ellentétre. Az éppen az evan­gélium, az örvendetes híradás, hogy az Istennel való közösség teljesen és kizárólag Isten ingyenvaló adománya. Isten és ember között csak egyféle vi­szony lehetséges: Isten cselekszik és ajándékoz, az ember pedig hitben, a Szentlélek által teret ad Isten­nek és elfogadja mindazt, amit az Űr neki nyújt. Ez az evangélium azonban teljes ellentéte az összes vallásoknak. A vallásosság világa merőben más világ. Az ellentét éppen a jogi szellem érvényesülésében vagy kizárásá­ban van. Minden vallás a jog alapján Isten és az ember kap­csolatát kölcsönös viszonynak látja. Sok változata lehetséges ennek, de mindegyiknek ugyanaz az alapja. Akár két önálló félként áll egymással szemben Isten és az ember, akár azt hang-

Next

/
Thumbnails
Contents