Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.
elöl az eszkatológiai határt. Et emlékezteti a soha meg hern szűnő különbségre Krisztus Urunk életpéidájának ragyogása és a mi követésünk halavány visszatükröződése között. Ezért vallja az angol prímás, hogy ebben az életben mindig töredékes, fogyatékos és nyomorúságos az új életünk, minden gyarapodása ellenére. Csak az elkövetkező életben jut teljességre. — Krisztus példája tehát a már megváltott és hitben járó ember életének a formálója és meghatározója. Ennek követésében válik ismét láhatóvá Istennek eredeti teremtő akarata, bármennyire félreérthető és gyarló is az új engedelmességünk. Krisztus példájának követésében tör elő a történelemben újra Istennek a rendje. Mindez Krisztus halálának a gyümölcse és azért lesz a mienk, hogy megint szolgálhassuk e földön Isten dicsőségét. Életünknek ez a szüntelen való átalakulása hozzátartozik Anselmus szerint a kereszt eseményéhez.' Alaptalanok ezért azok a kifogások, amelyek csonkának és egyoldalúnak bélyegzik tanítását. Krisztus elégtétele, érdeme és példája anselmusi tartalmának kitisztálása után szembe kell néznünk végül a döntő kérdéssel: a bűnbánati gyakorlat hátterét alkotó jogi szellem érvényesül-e a Cur Deus homo-ban, és ha igen, milyen mértékben? Milyen viszonyban van a canterbury-i érsek hitének tartalma a jog rendjén alapuló kegyességgel? Felelni csak akkor tudunk erre a fontos kérdésre, ha világosan látjuk a jogi rend szöges ellentétét a Biblia tanúságtételével. Althaus Pál és az északi theológusok, a norvég Hallesby, a finn Sormunen és a svéd Aulén mutattak reá erre az alapvető ellentétre. Az éppen az evangélium, az örvendetes híradás, hogy az Istennel való közösség teljesen és kizárólag Isten ingyenvaló adománya. Isten és ember között csak egyféle viszony lehetséges: Isten cselekszik és ajándékoz, az ember pedig hitben, a Szentlélek által teret ad Istennek és elfogadja mindazt, amit az Űr neki nyújt. Ez az evangélium azonban teljes ellentéte az összes vallásoknak. A vallásosság világa merőben más világ. Az ellentét éppen a jogi szellem érvényesülésében vagy kizárásában van. Minden vallás a jog alapján Isten és az ember kapcsolatát kölcsönös viszonynak látja. Sok változata lehetséges ennek, de mindegyiknek ugyanaz az alapja. Akár két önálló félként áll egymással szemben Isten és az ember, akár azt hang-