Scholtz Ödön: Az evangélikus misszióügy fejlődése Magyarországon kezdettől fogva az Országos Misszióegyesület megalapításáig. Budapest 1940.

VI. Fejezet

így világosan ki lévén tűzve az egyházi cél, csakhamar megindult az egyházi alapra állított missziói munka is. VI. Ezen behatások alatt u. i. most már az epperességek és uz egyházkerületeit is elkezdteJc lelkészi értekezleteiken és közgyűlése iken a miss zióüq gyei foglalkozni. A legnagyobb indítást azonban püspökeink adták a további fejlődéshez, akikben a hittérítési munka kezdettől fogva megértő, buzgó támogatókra talált. Gtyurátz Ferenc dunántúli püspök volt az első, aki már 1896-ban pásztorlevelet intézett ez ügyben lelkészeihez, amelyben felhívta őket, hogy a gyülekezetek és hívek hitéletének mélyítése végett is tartsanak minden évben missziói istentiszteletet s a befolyó offertóriumot küldjék be a püspöki hivatalhoz. Egyben kikérte az egyházkerületi Gyámintézet véleményét, hogy mely misszióegyesületet segélyezze a begyűlő adományokkal? A püspöki pásztorlevél tárgyalása kapcsán a soproni felső esperesség elsőként határozta el, hogy ezentúl vízkereszt ünnepén minden gyülekezet évenként missziói istentiszteletet és offertóriumot tart, amely példára csakhamar más esperességek is hoztak hasonló határozatot, így 1899-ben Zólyom, 1900-ban Nagyhont és Nógrád, stb. A begyült offertóriumok hováfordítását illetőleg úgy határozott az 1898. évi dunántúli egyházkerületi közgyűlés, hogy a püspöki hivatalnál addig begyűlt összeg Lipcse és Bázel között osztassék meg, azontúl pedig minden gyülekezet maga közölje, hogy mely misszióegyesületnek szánta adományát. A határozat ilyen szövegezése Felsőlövőre való tekintettel történt, amely gyülekezet lelkésze, Stettner Gyula esperes kifejtette, hogy ők alig szakíthatnák meg teljesen a gyülekezete és Bázel, valamint Bréma között kifejlődött sok évtizedes'kapcsolatot, de ezentúl Lipcsét is segélyezni fogják, ami 1899 óta meg is történt. Ezen egyházkerületi közgyűlés után Löw Fülöp és Ihász Lajos egyházkerületi gyámintézeti elnökök is lelkes felhívásban buzdították a híveket és gyülekezeteket a misszióügy felkarolására s ők is a Lipcsei Misszió figyelembe vételét ajánlották, úgy hogy most már csaknem az egész dunántúli egyházkerület a hitvallási alapon működő Lipcsei Misszió mellett foglalt állást. D Baltik Frigyes dunáninneni püspök, tekintettel egyházkerülete háromnyelvűségére, 1897-től kezdve minden évben magyar, szlovák és német nyelven hívta fel gyülekezeteit és híveit a hittérítés pártolására. Míg első felhívására 136 frt. gyűlt be, addig a következő évben már 82 gyülekezetből 204 16