Scholtz Ödön: Az evangélikus misszióügy fejlődése Magyarországon kezdettől fogva az Országos Misszióegyesület megalapításáig. Budapest 1940.
V. Fejezet
országok lutheránus körei is támogatták, akikhez mi is nyugodtan csatlakozhattunk. Milyen nagy volt öröme és meglepetése, mikor innen azt a választ kapta, hogy meghívására a Lipcsei Misszió vezetősége nemcsak szívesen jön el Magyarországba, hanem ezt annál könnyebben meg is teheti, mivel az utazás költségeinek fedezésére egy Homing Frigyes strassburgi lelkész által már 1850-ben erre a célra tett alapítvány is rendelkezésükre áll. így hát már a'rákövetkező évben, 1895-ben Dr. Schwartz Károly lipcsei misszióigazgató beutazta hazánk felvidéki német gyülekezeteit, míg Handmann Kichárd missziói esperes nyugati vármegyéink német gyülekezeteit kereste fel, főképen azokat, amelyekben egy évvel előbb Limbach bázeli hittérítő járt. Összesen 30 gyülekezetet és 9 iskolát látogattak 1 meg s :kb. 700 forint offertóriumot szereztek a Lipcsei Missziónak. Általános örömöt keltett, hogy Stettner Gyula esperes, Felsőlövő papja, ez alkalommal már szintén közeledett Lipcséhez. Handmann missziói esperes, az »Evangelisch-lutherisches Missionsblatt« szerkesztője, ezen körútján 4öbbször megpihent nálam Ágfalván s a vele folytatott eszmecsere hatása alatt érintkezésbe léptem Szeberényi Lajos Zsigmonddal, akinek szívességből 1896 második felében az »Evangélikus Egyházi Szemle« évnegyedes mellékleteképen »Külmisszió« címmel megindítottam hazai evangélikus egyházunk első önállóan szerkesztett hittérítési lapját. Ez a helyzet azonban nem lehetett tartós. A hitvallási irány csakhamar annyira megerősödött, hogy az »Evangélikus Egyházi Szemle« terjedelmét bővíteni kellett, ami csak a melléklet terének igénybevételével volt lehetséges. Azért 1898 április 1-től kezdve önálló évnegyedes hittérítési folyóiratként jelent meg a »Külmisszió«, képekkel díszített füzetekben. Ezen újításnak nagy előnye volt, hogy a füzeteket most már egyházunk minden lelkészének, tanintézetének, buzgóságáról ismert tagjának meg lehetett küldeni, úgy hogy hatása alatt egységes egyházi felfogás és missziói elgondolás alakulhatott ki bennök. A »Külmisszió« ugyanis kezdettől fogva arra törekedett, hogy a külföldi protestáns egyházak egész nagymérvű és eredményes missziói munkájával ismertesse meg az olvasóit s ezáltal az ezen a téren tátongó mulasztás pótlására serkentse hazai egyházunkat, legfőbb feladatát mégis azon tudat felkeltésében és megalapozásában látta, hogy egyházunknak, mint az igaz keresztyén egyháznak, elsősorban a saját üdvözítő hitének terjesztése érdekében kell missziói munkát kifejtenie s evégett a lutheránus misszióegyesületek s ezek között is elsősorban az egyetemes jellegű »Lipcsei evangélikus-lutheránus Misszióegyesület« áldásos munkakörébe kell szervesen bekapcsolódnia. 15
