Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.

XVII. SZÁZAD. - 2. A XVII. sz. tót evangélikus egyházi énekköltészete

4sága is ismeretes, mely Hrabovsky Péter 1668. évi bártfai kiadású Manuale Latino-Hungarico-Slavonicum-jának fedőlapján található »Eliae Lanii tempore belli Bocskaiani« címen. E verses imádságot Krman is felvette 1734. évi Agendájába, sőt Jakobaei Duchownj Modliteb Pokladjában is ott találjuk. Lányi utolsó és legszebb énekét, a »Meddig kell még ily nyomorban« kezdetűt Czobor Erzsébet vigasztalására írta,

8 aki férjének, Thurzó Györgynek és fiának, Imrének elvesztésén kesergett, s fájdalmát csak növelte, hogy fia özvegyének, báró Nyári Krisztinának a katholikus párt fejével, gróf Eszterházy Miklós nádorral kötött házassága folytán fiának két kis árváját is Eszterházy kezébe kellett kiadnia. Megkapó szemléletességgel fejezi ki Lányi Czobor Erzsébet elhagyatottságát: Jé jsem jako ten na stresse Wrabec osamély, TJtéchy zbaweny A jako bez toivarysse Pelikán spanily, Wékem ostafely: 6 Ez az ének kéziratban rejtőzött egészen 1684-ig. Ekkor vette fel Horcicka a Cithara ez évi kiadásába, de a szerző nevének megjelölése nélkül. Krman püspök Lányinak tulajdonította. A Kleych Wáclaw által 1717-ben, majd 1722-ben kiadott Ev. Kancyonál-ban Krman ezt írta az ének fölé: »Eliae Lanii, Superint«. 1734-től kezdve már a Cithara kiadások is Lányi nevével jelentetik meg ezt az éneket. Az ének 5-ik és 6-ik versének az Ugyancsak Lányitól származó »Oh jaj nekem nyomorultnak « kezdetű ének 1-ső versével való összehasonlítása Lányi szerzőségét szinte teljesen kétségtelenné teszi. 7 Pribis énekeskönyvében is ott találjuk név nélkül. A Cithara kiadások sem tűntetik fel a szerző nevét. Az ének verstani sajátságai, képei és népdalszerű csengése azonban Lányi szerzőségére mutatnak. 8 Kleych említett 1717. évi zittaui énekeskönyvében ez ének fölött a »Czobor Erzsébet éneke« megjelölést találjuk, ami azt jelenti, hogy Lányi az ő vigasztalására írta.