Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.

XVI. SZÁZAD. - 5. Bibliafordítások

5. FEJEZET. Bibliafordítások. Már említettem, hogy a tótság irodalmi.kifejtésének egyik nagy akadálya éppen abban rejlett, hogy nem volt tulajdon nemzeti nyelvű bibliája, s ezen a téren a csehektől valá kölcsönzésre volt utalva. Mint sajátságot kell azonban megemlítenünk, hogy a Method-féle biblia szövegében bőven találunk szlovakizmusokat, mert a tótoklakta Felvidéken készült a Methodnak tulajdonított, de voltaképen Gorazd által készített bibliafordítás. Az apostolok elűzetésük után innen a Felvidékről a Balkánra menekültek, ahol az ottani dialektushoz alkalmazkodva,, utódjaik a szövegen változtatást végeztek. Emiatt a balkáni redakciója bibliaszövegben délszláv szók vannak azokon a helyeken, ahol az északi redakciójú kéziratokban szlovakizmusok állanak.

1 A csehek első bibliája már 1488-ban látott napvilágot Prágában. Ezt követte az 1489. élvi kutnohorai bibliafordítás, ezekután pedig a bibliafordítások egész sora következett. A XVI. század végén 1579—93-ig jelent meg aztán a végleges szövegű králici Biblia Zerotin János morvaországi főúr buzgóságából, aki a králici várban nyomdát létesített, s lehetővé tette, hogy itt a bibliafordító theologusok csendesen dolgozzanak. Ezek között volt a túrócmegyei származású tót jeszeni Jeszenszky Pál is, aki abban az időben Prágában műkö1 Lásd bővebben prof. Valerij Pogorielov: O národnosti apostolov slavianstva. Bratislava. 1927. évf. 183—193.