Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.

XVI. SZÁZAD. - 4. Cseh hatások az egyházi énekköltészetben

ben használták. Különösen Dunántúl Vas-, Zala- és Somogy ­megyében nem is jelentett mást, mint »szlovent«. Ki­tűnik ez a kizárólag szlovéneklakta dunántúli helyne­vekből is: Tót-Keresztúr, Tót-Lak, Tót-Szentgyörgy, Tót­falu, Tót-Szentmárton, Tót-Szerdahely. Már pedig Kö­vesd és Lövő, melyeket az említett jegyzőkönyv említ, éppen abban a körzetben fekszenek, melyről Skultéty 21 bebizonyította, hogy ott a »tót« nem egyebet, mint »szlo­vent« jelent. Sőt ezt megtoldhatom egy még érdekesebb példával. Somogy megyében van t. i. egy Lengyeltóti nevű község. Ma szinte furcsa ezt hallani, pedig Bernolák Antal nagyon jó magyarázatot adott hozzá. Budán 1825­ben megjelent ötnyelvű szótárának előszavában ugyanis helyesen juttatja kifejezésre a »tót« szónak magyar ajkon való használatát, illetőleg jelentését: »A tót nyelv­nek ilyen idiomái vannak, úgymint horvát-tót, lengyel-tót, orosz-tót, cseh-tót, vindus-tót, tulajdon-tót (érti a tátrai tótokat) és dalamata-tót«. Ez tehát mai nyelven azt jelenti, amit ma gyűjtőszóval »szlavnak« nevezünk, a »german« és »román« szintén gyűjtőnevek' módjára, vagyis még a Bernolák korabeli magyarság is úgy használja a »tót« szót, mint 900 évvel azelőtt volt divatban. Bernolák kortársa, Fényes Elek is tótsági járásnak nevezi a muraszombati járást. Mindezekből azonban mégis kétségtelenné válik előttünk az a tény, hogy a cseh testvérek énekeskönyvei ismertek voltak hazánkban a dunántúli vidék kivételével annyival inkább, mert nemcsak, hogy folio formában jelentek meg — mint ahogy azt Mocko állította —, de kisebben is, amilyen pl. az 1618-iki kiadású (15—20—5 cm.) énekeskönyv. Az introitusok sem képezhettek aka­dályt, hiszen a tótság által általánosan használt Agenda Bohemica is bőséges liturgikus részleteket tartalmaz. Kézzelfogható bizonyítékokkal támasztható alá to­vábbá az is, hogy mindezeken kívül cseh lutheránus énekeskönyvek is használatosak voltak a hazai tótság 21 Skultéty József értekezése: Slov. Pohl'ady. 1903. 711.

Next

/
Thumbnails
Contents