Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.
XVI. SZÁZAD. - 2. A XVI. sz. tót nyelvű irodalmáról általában
így tehát a cseh nyelv »a tótoknál a latin nyelv, mint az egyház, egyházi iskola és a politikai közigazgatás nyelve mellett irodalmi nyelv lett. A hazai tulajdonképeni tót nyelvnek nem jutott hely, nem művelődhetett .. .« 2 Mindamellett nem kétséges, hogy bár a XVI. századbeli tót eredetű egyházi irodalmi termékek hiányossága mellett pontos arányt megállapítani szinte lehetetlen, a latin nyelvnek a tótság XVI. századbeli irodalmában, éppen az irodalmi nyelv körül mutatkozó nehézségek miatt, sokkalta nagyobb szerep juthatott, mint akár a hazai magyar, vagy német irodalomban. Igaz ugyan, hogy Trebnicky István 3 az 1583-ban elfogadott Pentapolitana 4 tót nyelvre való fordításának bevezetésében azzal indokolja a kiadást, hogy megérthessék azok a papok is, akik »latinul beszélni nem tudnának és latin szöveget nem értenének«. Ez azonban semmit sem bizonyít, mert a XVI. században is fennállott az a középkori szokás, mely szerint hittudományi és latin iskolai képzettség nélküli egyéneket is papokká avattak, ha ismerték az írást, tiszta erkölcsűek voltak és buzgó egyházi életet éltek. 5 A papok egyébként latin iskolát végeztek. A XVI. század tót irodalmának szegénységét magyarázza továbbá az akadémikus műveltséggel bíró tótok 2 Skultéty József: A tót nyelv mint irodalmi nyelv. Heinrich Gusztáv Egyetemes irodalomtörténetében. 620. és kk. 3 Trebnicius Sziléziából származott, s a Szepességben, Tomazlicében (magyarul Tamásfalu) működött. Azonban mindezt csak B. Varsik híradásából (Politika. Bratislava. 1934. IV. 265.) ismerjük és hiányos közléséből azt sem lehet tudni, hol van a példánya, nyomtatva van-e, vagy kéziratban, s azt sem, hogy mikor készült. 4 Dr. Sztripszky Hiador az RMK-hoz írt pótkötetek kéziratában a Pentapolitana Confessio kiadási helyéül Krakkót, a kiadás idejéül pedig 1563-at jelöli meg. A tót szöveg vagy kéziratban, vagy nyomtatásban maradt mag, de ezideig ismeretlen. Ujabb tót szövegét a »Kalendar Novy pro. Ewang. Lid.« 1856. 78—87. közölte. i 5 Pintér J. Magyar irodalomtörténete. Budapest, 1930. 42.