Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.

XVII. SZÁZAD. - 3. Az imádságok és elmélkedések irodalma

ember miatt, aki imádság-minta nélkül nem tudott Istenhez emelkedni, mert áhítatának kifejezésére szegényes szókincse elégtelen volt. Althaus

45 szerint a katholikus hagyományokhoz való visszatérés tudatos volt, amennyiben Habermann művének napokra való beosztását, s a keresztyén naptárhoz való alkalmazkodását egyszerűen átvette Petrus Michaelis münsteri jezsuita »Sexta honoris et exultationis ad Catholicorum devotionem exornandum et exhilarandum« című Kölnben 1651-ben kiadott munmunkájából. Ezzel szemben Incze Gábor

46 arra hivatkozik, hogy a napoknak órákra való beosztása nem a jezsuiták találmánya, mert már a jezsuiták előtt is, úgy, a római egyházban, mint az ótestamentumi zsidóknál voltak napszakok szerinti imádságok. A szövegátvételt pedig Michaelisre is lehet alkalmazni, aki régebbi forrásmerített. ? A józan, alapos, sok helyütt kissé terjengős és nehézkes imádságokon meglátszik, hogy Habermann imádkozó szívéből fakadtak.

47 Jírabovshy Péternek, a budatini vár és uradalom prefektusának 1657-ben Bártfán Klösz Jakab nyomtatásában, 12-ed rétben »Manuale latino-hungarico, —slavonicum« címen

48 megjelent munkájából egyetlen példány sem maradt meg. Az 1668-iki második kiadás tárgyalására később még sor kerül. Példányszerűleg ismeretlen Adami Mártonnak, a lőcsei német gyülekezet papjának (f 1690.) Brewer Lőrinc nyomdájában 1659-ben kiadott műve is: >)(>OÍ" *

5 P. Althaus: Zur Charakteristik der evangelischen Gebetsliteratur im Reformationsjahrhundert. 1914. Az őnyomán: Thienemann Tivadar: i. m. 79.; Pukánszky: A magyarországi német irodalom története. 282. « I. m. 106. 47 Grosze: Die alten Tröstler... Hermannsburg. 1900. 110. 48 így adja a címet Szabó K. RMK. II. 875. Németh, Memoria Typogr. 39. nyomán.