Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.

XVII. SZÁZAD. - 3. Az imádságok és elmélkedések irodalma

megállapításainak idézésével tarkított, vénasszönyosán kuruzsló tanácsokat ad. A továbbiakban (125—157.) a£ orvosi tudomány szükségességét hangoztatja, az orvosságot Isten, az orvoslás munkáját pedig a Szentlélek ajándékáképen tűnteti fel s védi a támadókkal szembeni Mindezt a Szentírásból vett citátumokkal támasztja aláj Könyve végén, a De Sacris Remediis-ban (158—162.) ugyancsak a Szentírásból mutatja ki, hogy az imádság; »probatissimum Remedium, medium; medicamentum Praeservativum, Expulsivum, Applicativum, Sublativum, Confortativum«. Művét e szavakkal zárja: »Ebben az időben mi is e szent remediumot használjuk legtöbbször, emellett azonban ne hanyagoljuk el a media medicat, azaz aZ orvosi eszközöket sem.« Chalupka Sámuel alsó-kubini, majd 1642-től tövisfalui, 1657-től pedig trencséni lelkész »Ne communicaveris* peccatis alienis«

33 című 1651-ben Trencsénben megjelent műve arra a kérdésre felel, hogy »megengedhetonek tartja-e és köteles-e a lelkész a theológus jó lelkiismeretével feloldozáshoz és az Úrvacsora szentségének élvezetéhez engedni olyan embert, aki felebarátjával nem békélt meg, s vele nyilvánvaló haragban és viszályban él?« Erre határozott tagadó választ ad: »... aki tehát sem tettel, sem szóval, sem szívében, vagy készakarva nem békélt meg, azt semmiképen nem szabad feloldozáshoz bocsátank. Az indokolást, mely teljesen a Szentíráson épül fel, olyannyira, hogy önálló gondolatot nem is találunk benne, hét pontba foglalva adja. Az adott 33 Ne communicaveris peccatis alienis. To gest: Krátická spráwa o spasitedlné a wtéchto Posledních casych,... Potfebné otáice: Muzeli, a powynenli ge Knez, dobrym swym a Theologickym swedomim eloweka nesmjfeného, neb w zgewném hnéwé a swäfe, s swym bliznjm iigicyho, k rozhfelenj a vziwáni Welebné Swátosti Weeefe Páne pHpustiti? Od Samuele Chahapky, Cyrkwe kubynské Faráfe,, a Widéku Orawskeho Seniora, K uzitku obecnimu wydaná, a Wytisténé v Trenöine v Laurenee Benjamina Wod Hage. Leta Pane. MDCLI. M. Nemz. Múz. RMK. II. 756.