Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.
XVII. SZÁZAD. - 2. A XVII. sz. tót evangélikus egyházi énekköltészete
A Cithara kiadásai között ez az első, melyben Tranovsky bevezetése mellett a kiadóét is megtaláljuk. Ebben a kiadó maga mondja, hogy a meglevő énekekhez »több, mint száznegyvenek tesz hozzá. Az első kiadás iránt nagy pietást tanúsít. Az új énekeket Supplementum cím alatt az egyes részek után külön csoportosításban adja, hogy a szerző eredeti műve »a maga egészében és tisztaságában minden zavar, ócsárlás és megszólás nélkül maradhasson meg«. Ez a kiadás az 1653-iki IV-ik kiadásból átvett 40 énekkel együtt összesen 145 énekkel gyarapodott. Ezekből 20 cseh protestáns eredetű, 15 németből, 4 latinból fordított, 5 eredeti latin szövegű, 17 12 a Cantus Catholiciből átvett, 25 ismertnevű tót énekszerzőktől (Lányi Illés, Lednicky Jeremiás, Bánovsky György, Cérnák Pál, Plintovic Ádám, Sinapius Horcicka János, Tranovsky Sámuel és Zábojnik György), mintegy 63 ének pedig ismeretlen tót énekköltők tői származik. Mocko tehát tévedett, amikor ezt a kiadást nem ismerve, az ebben található új énekeket mind az 1684. évi VTII-ik kiadás énekszaporulatának minősítette, s így a kiadó Horcicka Dániel érdemeit túlbecsülte. Az új kiadás már világosan magán viseli I. Lipót rémuralmának nyomait. A gyászos évtizedben (1670—1680.) Szelepcsényi által a pozsonyi törvényszék elé idézett lelkészek sorsa börtön, kínzatás, jószágvesztés, gályarabság, száműzetés, vagy halál volt. A kegyetlen üldöztetéseknek ez a történeti háttere Horcicka János trencséni exuláns lelkész énekeiből világosan kicsendül. A papjaitól megfosztott egyház szomorú állapotát »A szentegyháznak keserves zokogasa« című énekben (423.) mesterien festi: Ach já mátka zarmoucená, A ode ívssech opussténá! Která jsem byla wznessená, 17 Ezek: 1. Grates nunc omnes. 2. Puer natus in Bethlehem. 3. Fit porta Christi pervia. 4. Omnis mundus jucundetur. 5. Ascendit Christus hodie.