Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.

XVII. SZÁZAD. - 2. A XVII. sz. tót evangélikus egyházi énekköltészete

Tudjuk továbbá, hogy a tót evangélikus egyházban a reformáció korabeli egyházi énekek, különösen pedig Luther énekei, közkedveltek voltak. Ezeket már 1580. előtt kezdték fordítgatni, s a németből fordított énekekj száma egyre nőtt. Ezzel szemben a csehek édes-keveset, vettek át a német evangélikusok énekei közül. Míg a cseh protestáns énekekben gyönyörködő Luther buzdí­tására Weys Mihály 138 cseh éneket fordít németre, s ad ki 1531-ben Mlada Boleslavaban, addig Comenius 1659-ben Amsterdamban kiadott énekeskönyvének beve­zetésében így panaszkodik a cseheknek a német egyházi énekek iránti közömbössége miatt: »A németek a múlt­ban nem vetették meg atyáink lelki ajándékait, lefordítván énekeiket nyelvükre; miért hanyagoltuk hát el mi az ő ajándékaiknak hasznunkra való fordítását? Luthernek, valamint némelyik munkatársának énekei va­lóban Lélekkel és erővel teljesek; miért ne részesítsenek minket ők is a nekik adott kegyelem némi részében a mi megerősítésünkre? Különösen, mivel a múltban a mj lengyeleink is átvették a német énekek legjavát, viszont a németek is némelyik lengyel éneket. Miért ne tegyük hát ezt mi is, hogy egy és ugyanazon Lélek egyesítsen mindeneket.« Ezt a szükségletet sietett kielégíteni már jóval Comenius előtt Tranovsky Citharája azzal, hogy Luther, s a csehektől elhanyagolt legkiválóbb német egy­házi énekírók termékeit átültette. Nem utolsó sorban mozdította azonban elő a Cithara megjelenését a Németországban és a Felvidéken szét­szórtan élő cseh-morva exulánsok sanyarú helyzete sem, kik' iránt Tranovsky igazi részvétet és lelkipásztori felelős­séget érzett, hiszen közöttük voltak egykori hívei is. Azért írja: »Kivanta ezt 3 sok kegyes exuláns szükséglete, akik most a szabad templomhasználattól eltiltva, házaik­ban magánosan kénytelenek Istennek szolgálni, (mint egykori őseink az apostolok kora utáni egyházban)... mivel pedig egyházi énekekben és más fontos köny­3 T. i. az énekeskönyv kiadását.

Next

/
Thumbnails
Contents