Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

FÜGGELÉK, - VI. A BORNEMISZA-IRODALOM

várt Balassa Menyhértnél és Svendi Lázárnál. 1567-ben újra Zólyomba. 1570-ben a mátyusföldi traktus superintendense vagy széniora. 1572-ben galgóci pap, azután semptei s egyben szeredi. Itt Salm Gyulának udvari papja. 1577-ben négy gyermekét vesztette pestisben. 1578-ban az ördögi Kisértetek miatt választott bírák visszavonás kiadására ítélik. Ezt megtagadja, amiért elfogják, Bécsbe viszik, ahol három hétig fogva tartják, de megszökik, visszatér Semptére. Innen 1578 januárjában elűzik. Most Beckóban és Detrekőben vonja meg magát. Meghalt 1585-ben. KISS ÁRON: Bornemisza Péter élete. Protestáns Szemle 1891., 1—19. 1. Ez az első behatóbb és felette tiszteletreméltó kísérlet Bornemisza életrajzának összeállítására. Már nem pusztán a régi írókat (főleg Bod Pétert és Klaniczát) ismétli, hanem alaposan tanulmányozza a postillákat is. Helyesen mondja el ifjúságát, téved azonban elődjeivel együtt a bécsi tartózkodás idejét illetően. Tud az Elektáról. öt is zavarja Klanicza állítása az 1560. évi papságról Szereden, amelynek földesurává ő is megteszi. Főrangúnak mondja. A Szt. Miklós templomi feszület dolgát és a nagyszombati harcot, úgymint küzdelmeit Telegdivel ismerteti, de úgy, hogy ezutánra mondja csak a zólyomi tartózkodást. Ungvár 1565. 1570-ben már superintendens. Tud családi dolgairól, az 1577-i pestisről, s Peti haláláról. Ezt 1578-ra teszi. A Fejtegetés, Négy Könyvecske, a külön lenyomat 1578ból és az ördögi Kísértetek dolgát jól tudja s Perneszit is idézi. Nagyjában helyes a semptei per és bécsi fogság leírása is. A későbbi életrajzíró csak hálával és nagyrabecsüléssel emlékezhetik e rövid, de alapos és sok szeretettel készült tanulmányról. BODNÁR ZSIGMOND: A magyar irodalom története. I. Budapest, 1891. E kiváló mű behatóan foglalkozik Bornemiszával. (169—177. 1.) A hitújítás egyik legderekabb hőse és rendkívüli munkása. Előkelő családból származott, atyja talán kincstartó volt. Ifjúsága egy részét főurak házánál élte le. Kassa, — Feledi Lestár, — 8 forinttal Olasz-, Francia- és Németországban Bod Péter szerint. Üldözték. Lakóhelyei: Huszt, Ungvár, Nagyszombat, Apaj, Galgóc, Németujvár, Pozsony, Zólyom, Sempte, Detrekő, Rárbok. — Elektra 1558., Bessenyei Holmija alapján. Amolyan castigált kiadás lehetett. Postillák 1573—79. 1577 Négy Könyvecske: az első abc-s könyv, azután Luther kisebb kátéja, nagyobb kátéja, szertartás könyv, vigasztaló könyvecske. Balassa Miklósnak, illetve Ungád Anna Máriának ajánlva. — „A hitbeli meggyőződés és erős erkölcsi érzés hangján szól és buzdítja a hívő lelket. Egy lelkes férfiú sokszor tolakodóan őszinte hangja zeng felénk, de aki éppen úgy tud meggyőzni, mint megindítani; annyira érti az ész és értelem, mint a képzelem és kedély nyelvét." — 1577 Fejtegetés, 1578 (5 nyilván sajtóhiba), ördögi Kísértetek. — Bodnár veszi először számba három felesége és öt gyermeke halálát. — Rossz napja. — 1578 prédikáció az Istennek irgalmasságáról. — A század kevés szónoka tud olyan szörnyű képet rajzolni az ördögről és a pokol kínjáról, mint Bornemisza. Mintha csak kedvét lelné a sötét jövő borzasztó színeiben. — Alapjelleme a mértéktelenség, a határtalanság, amely bármely tárgynál is mutatkozik. — Bécsi fogságából kimenekülve, Beckón vonta meg magát, azután Semptére ment; innen 1579 januárjában űzték el. Detrekő. Pártfogók Balassák, az alispánok stb. 1584 prédikációk egész esztendő által. — Bodnár tüzetesen elmélyült Bornemisza írásaiban, összefoglaló jellemzése, ha el is tér sokban az általunk előadottaktól, annyira érdekes, hogy egészében ide kívánkozik: „Bornemiszának theológiai és morális művei terjedelmes munkák, melyekben figyelemméltó az előadás, becses a tartalom, vonzó, élénk, színes a nyelv, minőt kevés reformátorunknál találni. Nem kedvezett neki annyira a szerencse, mint Melius Péternek, a ki egy tekintélyes város lel-