Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I . R É S Z . - III . SUPERINTENDENS.

gednek bennünket az ágostai hitvallásban kegyesen meghagyni, amelyben nagyobb részünk született és neveltetett és amelyben mindannyian régtől fogva szilárdul állunk, és életünk végéig megállani akarunk, — s megengedni, hogy e hitvalláson lévő parochusokat és prédikátorokat tarthassunk." — A katedratikumot a prelátus urak számára továbbra is biztosítják, de tartanak tőle, hogy meg nem hallgattatásuk esetén az eddiginél nagyobb zavargások és lázongások is keletkezhetnének. Az egyházi rend természetesen viszontfelterjesztéssel él, amelyből a már fentebb elmondottakon kívül kitűnik, hogy az ellentálló földesurak élén Révay Ferenc áll, hogy Telegdi királyi rendeletet eszközölt ki magának az eretnek prédikátorok eltávolítására, s hogy a parochusok egyáltalán nem az ágostai hitvallás miatt, hanem a papi tiszt illetéktelen bitorlása miatt (!) idéztettek. „S mivel a harmadik idézésre sem voltak hajlandók megjelenni, a királyi karhatalom is igénybe vétetett ellenük. Amivel semmi sem történt akár az ország törvénye, akár pedig bárki szabadságának sérelmére." Egyébként is 1558. évi törvény rendelkezik az „idióta" papok eltávolításáról. „Idiotas autem vocant statuta regni eos, qui non sunt ordinati"(!>. „A világi urak közül pedig idéztetett az ügyész által Balassi János, de nem azért, mert az ágostai, vagy valamely más hitvallást vallaná, hanem mivel bizonyos Bornemisza Péter (Petrum Abstemium) sakramentáriust (akit Julius gróf Legszentségesebb Felségednek sorozatos rendeletei ellenére Sempte várában tartogat, — fovet —) ismételten bevitt Nagyszombatba, azon város némely sakramentárius polgárának örömére, és a maga szállásán prédikálni engedett." Az az állítása a világi rendnek pedig, hogy Ferdinánd király idején mindenkinek szabadságában állott volna bármilyen papot tartani, alaptalan. Bizonyítják ezt az 1548. és 1550-i törvények. Ezeknek megváltoztatása ellen tiltakoznak. Az országgyűlés, amelyen Rudolf, az ifjabb király képviselte Miksát, természetesen semmi érdemei elintézésre nem jutott, azonban az ott megnyilvánuló hangulat mégis jelentős tettre bátorította a nagyszombatiakat.