Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I . R É S Z . - II. PRÉDIKÁTOR.

a prelátusok tizedéből valamely részt eretnek számára kihasíttatna..." „Ami pedig Szeredet illeti, vagy egyéb birtokaidat, ahol nincsen törvényes parochus vagy plébános, ott engedd az egész és érintetlen tizedet régi szokás szerint a panaszló úr által pontosan kivenni, s minden híjjá nélkül oda, ahova s panaszló úrnak emberei akarják, szabadon és békésen elszállítani. Magadat pedig ne ártasd semmiképpen az egyházi javak és jövedelmek dolgába, és ha mások is jogtalanul cselekednének, amint azt ítéletünk szerint a tieid tették, — hagyj fel vele és igyekezz azokat is rendre bírni.. .

ul Lehetetlenség a főuraknak ez egyöntetű fellépésében nem összebeszélést, illetve tudatos irányítottságot látni. Minden jel arra mutat, hogy az értelmi szerző és irányító nem más, mint Balassi Jánosnak volt udvari papja, jelenleg Thurzó Elek vejének, Salm Julius grófnak prédikátora — Bornemisza Péter. A viszony közte és az érsek között rohamosan romlik. 1571 vége felé még Bornemisza maga instanciázik Verancsicsnál valamilyen, kétségkívül anyagi vonatkozású ügyben, amit az érsek sima hangnemű levelében

2 visszautasít, ügyesen megcsillogtatva annak lehetőségét, hogy a kértnél többet is kaphatna, ha megfelelő körülmények forognának fenn. E levélnek egyetlen használható adata a dátum és címzés: 1571. december 18. és „Galgocziensi Hereticus", ami tehát kétségtelenné teszi Bornemiszának akkori tartózkodási helyét. 1572. február 4-én Verancsics már figyelmeztető levelet ír Pozsonyból Salm Júliusnak, hogy kergesse el azt az eretnekei környezetéből, aki bitorolja a papságot s őrizkedjék az általa terjesztett poklosságtól.

3 Következő mozzanat az a „causa fiscalis", azaz közvádló által ellene indított per, amelynek emlékét az esztergomi prímási levéltár őrzi.

4 Több mint valószínű, hogy ez már a quarták viszszatartása, vagy egyéb egyházi adó körül forgott, bár a királyi helytartó-érsek könnyen találhatott egyéb jogcímeket is egyház1 U. o. XI. 115. 1. 2 L. Függelék és Verancsics X. 325. 1. 3 Haereticum istum, nulla iuris Evangelici legitime sacerdotem factum extrudite e vestri medio et in posterum a lepra eius cavete. (Verancsics XI. 16. 1.) 4 Esztergomi Prímási Lt. Index Omnium Protocollorum Officii Vicariati Thyrnaviensis: „Bornemisza contra Petrum. Causa fiscalis. 1572, Fo!. 56, 57, 150, 169." — (Sajnos, csak az indexhez férhettem hozzá. A jelzett jegyzőkönyv-kötet vagy elveszett, vagy lappang.)