Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

FÜGGELÉK, - III. LEVELEK.

•a megháborodott emberek törekvése, akik, ha kedvük szerint cselekedhetnének, attól tartok, hogy az egész nép elszakadna a katholikus hittől, mert a. hitben gyengék nem tudják majd az erősebb támadásait tovább feltartóztatni s a tömeget a dühöngő viharok könnyen sodorják mindenféle irányba. Nemcsak ezt a várost, hanem a többit is, ahol eddig nem volt szabad az eretnekeknek nyilvánosan prédikálni, mind eltántorítják Krisztus hitétől. Mimindenre nem fognak ugyanis merészkedni az igazság ellenségei a többi gyülekezettel szemben, ha meglátják, hogy az érseki székhely, legyőzve és tönkre téve a porba hullott. Most az igazságtól elfordult emberek figyelnek és azt lesik, hogy mily sikert érnek el a nagyszombati eretnekek a vállalkozásukkal s ha sikerül nekik, amit akarnak, majd mindenfelé szerte egész Magyarország városain, falvain, tanyáin legyek módjára büntetlenül fognak röpködni az eretnek prédikátorok és sehol sem lesz majd helye a katholikus hitnek és a római névnek. Ezért legalázatosabban esdeklem, hozzon Szentséged kegyesen és gyorsan segítséget e bajok ellen, sürgetvén a császártól azt, amit már jószántából is cselekedni készül. Hogy ezeket Szentségednek megírjam, arra nem annyira az a nagy. veszedelem késztetett, amelyben magam és testvéreim vagyunk, mint inkább hivatali tisztem, amelyet most, az esztergomi egyház pásztor nélkül maradása folytán betöltök: legfőbbképpen pedig az egész Magyarország egyházainak siralmas és szánalomra méltó állapotja és a Krisztus vére által megváltott számtalan lelkekre részben reátörő, részben már felettük dühöngő romlás és pusztulás, amelyek mind Szentséged támogató segítségéért esedeznek. Végül a többihez hasonlóan fontos a Magyarországon élő hű nép üdvösségét illetően az, amit Szentségedtől szerény és alázatos könyörgéssel kérek: az elmúlt évben ugyanis sem nekünk, sem a többi magyar katholikusoknak nem volt szabad a jubileummal élnünk s az apostolok szent küszöbeihez járulnunk a sokféle veszedelem miatt, amelyek hol belülről háborgatnak, hol kívülről, részben az örökös, mindennap a nyakunkban lévő török veszedelem miatt. Könyörgöm azért, kegyeskedjék Szentséged Megváltónk isteni irgalmasságának forrásából, amelynek kulcsait az elosztáshoz és az ajándékozáshoz a hatalmat magának a Megváltónak a ráhagyásából bírja, esztergomi metropolisunknak és azoknak az egyházmegyéknek, amelyeknek az élén az ennek alávetett helyettesek állanak, a jubileumi évi búcsút adományozni, mint ahogy a bécsi egyházmegyének kegyes és jóltevő lelkéből engedélyezte. Krisztus, a legfőbb pásztor őrizze meg sokáig egészségben egyházának. Kelt Nagyszombatban, május 12. napján, az Ür 1576. esztendejében. Szentséges alázatos szolgája: TELEGDI MIKLÓS s. k. az esztergomi egyház elöljárója és vikáriusa a lelkiekben. Schmitth N.: Episcopi Agrienses III. 114—15. rövidítve Ribini J.: Memorabilia I. 244—251.