Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I I . R É S Z . - VIII. IGEHIRDETŐ.

nincsen kimerítve a magyarországi irodalmi vonatkozásoknak a sora sem. — Ha egyszer kiszélesedik a hazai reformáció-korabeli irodalom iránti érdeklődés, alighanem még számos érdekes kapcsolat fog kiderülni Bornemisza és kortársai között. Az imádságok. A minden perikópa végén található egy, néha két tömör és igen tartalmas kollekta-imádság, amely a megfelelő evangéliumhoz igazodik,

1 szintén irodalmi átvétel. Ezek az imádságok nem Bornemiszától származnak, hanem régebbi keletűek és úgy látszik, már korábban külön is megjelentek a vasárnapi és ünnepnapi perikópákkal Kolozsvárt.

2 Hasonló kiadások még a XVIII. századból is ismeretesek ugyanezekkel a klasszikus imádságokkal.

3 A Fóliópostilla nagyheti prédikációi között úrvacsorai imádságok is találhatók, amelyek alighanem ugyancsak régebbi liturgikus darabok.

4 Bornemisza és a humanizmus. E helyen tárgyalható az a kultúr- és irodalomtörténészek által felvetett kérdés, valóban humanista-e Bornemisza, akár tudatosan igyekezvén „minél több asszociációval és reminiszcenciával hozzákapcsolni a vallásos műveltséget az egyetlen bámult kultúrához, az antik világ csudáihoz és szellemi kincseihez", — akár pedig csak tudattalan szintézisét adva a humanizmus és reformáció szellemi áramlatának? A feleletet nehezíti az a fogalmi tisztázatlanság, amely humanizmus és reformáció viszonyításánál általánosságban tapasztalható, s amelynek létrejöttében talán több szerepe volt a reformáció örökösei a világháború végéig tartó elfajzott theológiá1 Pl. karácsonyra: Jer könyörögjünk Ö Szent Fölségéhez, mint kegyeímes Atyánknak. Ür Isten, mi mennyei szerelmes szent Atyánk, hálát adunk mi teneked, hogy a te szent Fiadnak e világra jövetelét mi nékünk a szent angyalok és az alázatos pásztorok által meg jelentötted. Kérünkis tégedet, hogy a te szent Löiködnek általa világosítsd meg a mi szívünket, hogy miképen ez pásztorok azonképen miis sietséggel az te Fiadat keressük, mi érettünk való meg testesülését hihessük, mindenütt és mindenek előtt vallhassuk, az mi tisztünkbe és egész életünkbe követhessük és te neked minden hozzánk való jó voltodról vele egyetembe hálákat adhassunk mind örökkön örökké. Ámen. (Post. I. 259. 1.) 2 L. Mantskovit előszavát a detrekői perikópás könyvhöz. 137. 1. 3 Detrekő 1581—82, Keresztúri Agenda 1598, Csepreg 1631, 1636, 1643, Lőcse 1663, 1692, 1725, Bártfa 1698 stb. 4 Különösen szép a gyónási imádság a CCXIIIb lapon. Ez megtalálható az Evangélikus Egyet. Egyház levéltárának egyik XVII. sz.-beli kéziratos ágendájában is. (V. ö. Raffay S.: A magyarhoni evangélikus liturgia történetéhez 14. és 15. (!) 1.)