Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I I . R É S Z . - VI.THEOLÓGUS

amikor az 1569-ben Salm Ecchiushoz Győrbe ellátogatott;

1 Chemnitz neves művét, az Examen Concilii Tridentini-t (1565— 73), amely a reformáció álláspontját határozottan és világosan képviselte, Telegdi ellen is forgatta.

2 Az előző szakaszok tanúságával egybevetve ez adatokat, nem maradhat immár kétségünk a felől, hogy Bornemisza, ha talán Melanchthon felől indult is, határozottan Luther irányát képviselte és theológiai tekintélyekként fláciánus és konkordista tudósokra hivatkozik. Nem valószínű az alább még kifejtendő okoknál fogva, hogy az Egyesség Formuláját, amely az 1580 évi körrriöcbányai zsinaton már heves viták tárgyát képezte,

3 Bornemisza a maga befolyási területén erőszakolta, vagy akár csak propagálta volna is; azonban kb. bizonyosnak tekinthető, hogy annak pozitív irányú tanításait személy szerint vallotta. A felvidéki reformáció irányai. Ezek után fennmarad még egy kettős probléma Bornemisza theológiai álláspontjával kapcsolatban: Mi indokolja heves és támadó magatartását a szertartások — amint ő megvetéssel mindig mondja: pepecselések — kérdésében, s mi teszi másrészről annyira türelmessé, a predestináció vonatkozásaitól eltekintve, soha nem támadóvá a kálvini tanításokkal szemben? Amikor Bornemisza működését az észak-nyugati Felvidéken elkezdte, annak magyarsága túlnyomó részben már a svájci reformáció hatása alatt állott.

4 Ez természetesen nem jelentett 1 Dávid Chytraei Oratio in qua de statu ecclesiarum hoc tempore in Graecia, Asia, Ungaria, Bohemia etc. exponitur. Recusa 1574, Rostochii 1580. v. ö. Joachimi Edelingi Pomerani: Iter Pannonicum. (Kísérője volt Chytraeusnak. Magyarországi kirándulásokon Komáromig jutottak, ahol Laskó Albert volt a parancsok.) 2 Chemnitz Mártont az alsó-ausztriai rendek 1571-ben meg akarták nyerni bécsi superintendensnek és évi 1000 forint, lakás, fa, bor, gabona ellátmányt ajánlottak fel neki. (Bibi: i. h. 195 1.) 3 Breznyik: J.: i. m. 239 1. 4 V. ö. Fejértói János kancelláriai titkár levelezését Builinger Henrikkel 1551—55 (magyarul kiadta Erdős Károly) és a Ben. Resolutiot az egri sakramentárius prédikátorról 1555-ben (Tört. Tár 1881, 683. 1.). Az idősebb Balassi Ferenc is Svájc és Strassburg között gyilkoltatott meg 1553ban. Melius 1567-ben a Debreceni Hitvallást (RMK I. 60. sz.) a magyar országi jámbor és keresztyén áros népnek ajánlja, akik Debreczenben, Szombatban, Kassán és Váradon iáknak. A baseli Simler Józsiás, Bullinger veje pedig, még 1575-ben is Balassi Jánost és a három Sulyok lányt magasztalja Cosmographiája előszavában.