Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)
I . R É S Z . - III . SUPERINTENDENS.
Ez a fokozatosan 1577., 1578., 1580-ban három kötetben megjelent mű a maga álláspontját emelkedett módon képviselő, kiváló alkotás. A magyarországi katolicizmusnak első korszerű magáraeszmélése századelei ernyedtsége óta. Különböző szükségletek hozták létre: a papság tudatlansága, a tájékozatlanság, amely még a római hiten maradtak kezébe is a reformátorok postilláit adta (e vidéken főleg Brenz Jánoséit) 1 , különösen pedig Bornemisza könyveinek ellensúlyozása, amelyek a nyomtatott szó akkor szinte korlátlan tekintélyének idején csak hasonló nyomtatott érveléssel voltak semlegesíthetők. A párviadal ugyancsak kínálkozott, hiszen egyazon anyagot választotta Telegdi is, amelynek Bornemisza már közepén járt: az akkor még teljesen egyező vasárnapi evangéliumi perikópáknak prédikációs feldolgozását. Itt nem egyes hittételeknek a szembekerülése, hanem a katolikus és evangélikus hitrendszer egészének gyökeres eltérése kellett, hogy megnyilvánuljon. A Fejtegetés. Az elébedobott kesztyűt Bornemisza felvette. Alighanem még ugyanazon 1577. esztendőben egy haragos polemikus iratban vette ellenfelének munkáját rendszeres boncolás alá; úgy látszik különösképpen a Septuagesima vasárnapjára való prédikációja alapján, amely a szőlőművesekről szól (Máté 20, 1—16.) és alkalmat adott Telegdinek a jócselekedetek jelentősége kifejtésére. Bornemisza itt a sola fide tanát védelmezhette különösképpen. Erős személyes támadást is intéz ellene, amiért az Evangélium ügyét Nagyszombatban és sok vármegyékben háborgatja, sőt azzal is megvádolta, hogy szolgáit, kiváltképpen egy Kelemen nevű németet, meggyilkolására igyekezett felbérelni. — Telegdi 1580-ban kiadott Feleletében erélyesen tiltakozik e vád ellen, de maga a tény, hogy Bornemiszával e szörnyűséget el tudták hitetni, bizonyítja, hogy mennyire elkeseredetten folyt a harc közöttük. Ez a Fejtegetés című tanulmánya, sajnos, nem maradt reánk, tartalmából egyet-mást csak Telegdi bőséges idézetei 1 Kollányi F.: M. Sión 1895., 89—94. 1.
