Wiczián Dezső: Az újabb Luther-kutatás főbb irányai és eredményei (Sopron, 1936)

ponton túlhaladottá vált. Rövidebb és népszerűbb Luther­életrajzokban ugyan nincs hiány, de ezek semmiképpen sem pótolhatják a nélkülözhetetlenül szükséges nagysza­bású Luther-életrajzot. 0 9) De viszont érthető is, hogy ami­kor a Lutherra vonatkozó részletproblémák egészen új alapon való felderítése még folyamatban van s nem érke­zett el bizonyos nyugvópontig, nem akad olyan merész vállalkozó, aki egy nagy szintézist nyújtana. Vannak ugyan kísérletek abban az irányban, hogy Luther alakját vagy személyiségét valamilyen egységes szempont szerint ragad­ják meg, és jellemző, hogy ilyesmire leginkább nem-teoló­gusok vállalkoznak. így Ritter Gerhard, 7 0) aki több tekintetben szépnek mondható összefoglaló értékelésében történész létére mégis elhagyja a történelem talaját s ami­kor Luther alakját az «örök német» szimbólumává teszi, ezzel nemcsak idealizálja egy bizonyos irányban, de erősen meg is rövidíti. Egy másik érdekes kísérlet Luther szemé­lyiségének megragadására Wendorf-é, 7 1) aki modern lé­lektani módszerrel elemzi Luther egyéniségének vallásos, szociális és politikai struktúráját. De itt is nyilvánvalóvá lesz az. hogy Luther lelkivilága sokkal mélyebben gyökere­zik, semhogy azt bármilyen pszichológiai módszerrel telje­sen fel lehetne deríteni. — De egy teológusnak: Preuss­nak a nevét is meg kell még említenem, aki szépen elgon­dolt hármas tagozásban: a művész., próféta és a keresztyén ember átfogó kategóriáival akarta Luther egész reformátori egyéniségéi belülről felépíteni. 7 2) Az első kél részben nagy hozzáértéssel és tárgya iránti szeretettel elismerést érdem­lően felelt meg feladatának, de azután a szerző, aki előbb olyan keményen fordult szembe a «divatszerű teológiai ér­deklődéssel», maga is ennek a hálójába került s a harma­dik részben a keresztjén ember helyett a «német Luther Mártont» ábrázolta, sokszor bizony eléggé bántó kisszerű­séggel. Vájjon ki tudja-e majd köszörülni ezt a csorbát a még meg nem jelent, de a teljesség kedvéért nélkülözhetet­len befejező rész? És végül nem hagyhatom említés nélkül azt, hogy a közelmúltban mégis napvilágol lálott egy két kötetes Lu­tí 9) Luther wartburgi tartózkodásának idejéig igen jó munka Boehmer Heinrich: Der jungq Luther (1925). Scheel Otto két kötetes hatalmas munkája: Martin Luther. Vom Katholizismus zur Reforma­tion (I. k, 3. kiad. 1921; II. k. 3—4. kiad. 1930) csak az 1512. év végéig terjed! ™) Ritter G.: Luther. Gestalt und Symbol (2. kiad. 1928). 7 1) Wendorf Hermann: Martin Luther. Der Aufbau seiner Persön­lichkeit (1930). 7 ä) Preuss Hans: Martin Luther. Der Künstler (1931), Der Prophet 1933), Der Deutsche (1934). Utóbbinak ismertetését 1. a Kereszt vén Igazság 1934. 9. sz. 215. lapján.

Next

/
Thumbnails
Contents