Wiczián Dezső: Az újabb Luther-kutatás főbb irányai és eredményei (Sopron, 1936)
ther-életrajz amelynek szerzője: Thiel Rudolf, ugyancsak nem-teológus. 7 3) Rár egészen újszerű előadása nagyon alkalmassá teszi könyvét arra, hogy Luther alakját a művelt ember lelkéhez közelebb vigye s bár jól ismeri és felhasználja az újabb kutatások eredményeit, azért ez sem az a teljes tudományos színvonalú munka, amire a lutheri keresztyénség egyetemének szüksége van. Refejezésül hadd hangsúlyozzam újból azt, amit ma különösen szükséges hangsúlyom, hogy Luther nem csak a németségé hanem az egész keresztyénségé. 7 4) Ezért nem is szabad Luther reformációjának, vallásosságának, teológiájának újból való tisztázását a német történeti és teológiai munka kizárólagos feladatának tekinteni, bár érthető, hogy ez túlnyomó részben mégis reá hárul s mi is kénytelenek vagyunk elsősorban erre a munkára támaszkodni. De az újabb Luther-kutatás fellendülésének talán még örvendetesebb jele az, hogy Németországon, sőt a lutheri keresztyénségen kívül is egyre többen foglalkoznak Lutherral. Különösen jelentősnek kell tartanunk a svédek és finnek körében nagy lendületet vevő Luther-tanulmánvozást, 7 5) amelynek értékét már a németek is elismerik. Ez pedig figyelmeztet a mi kötelességünkre is. A magyar evangélikus teológiai munka nem élhet pusztán idegen kölcsönökből, hanem meg kell találnia a saját külön feladatát, Ehhez pedig, ha valóban az egyháznak akar szolgálni vele, a legjobb ösztönzést és irányítást magától Luthertól nyerheti. Az a «Luther-renaissance», amelyről sokan beszélni szeretnek, nem a szolgai másolást és ezzel önmagunk szellemi terméketlenségének bevallását akarja jelenteni, hanem jelenti az új munkának a régi és kiapadhatatlan forrásból való megtermékenyülését. Ezt remélem és óhajtom a mi magyar evangélikus, teológiai munkánk számára is a Lutherral való közvetlen és mélyreható foglalkozástól. 7 3) Thiel R.: Luther. (2 kötet, 1933, 1935). Ismertetését 1. a Protestáns Szemle 1936. 3. számában «Luther lelki arcképe» címen. u) Nem sok eredményt lehet várni Luther egyetemes jelentőségének olyan erőszakolt ápolásától, ahogyan azt a «Luther in ökumenischer Sicht» (Von evangelischen und katholischen Mitarbeitern. Herausgegeben von Alfred v. Marlin, 1929) c. kötet próbálta tenni. 7 5) Bring R.: Einige Blätter aus der schwedischen Lutherforschung (Zeitschr. f. syst. Theol. VIII. 1931. 615—670.1.). Néhány újabb finn Luther-könyv ismertetését 1. a Keresztyén Igazság 1936. márciusi és júniusi Könyvszemléjében. —Angol nyelven újabban Mackinnon James tollából jelent meg egy hatalmas, négy kötetes mű «Luther and the Reformation» címen.
