Wiczián Dezső: Az újabb Luther-kutatás főbb irányai és eredményei (Sopron, 1936)

zése, amiben tényleg különbségek mutatkoznak aszerint, liogy egyesek Luthernak főleg a római levélről tartott magyarázatát véve alapul a Deus absconditust lényegileg azonosnak veszik a Deus erucifixus-szal, míg a «De servo arbitrio» című iratra támaszkodva a Deus absconditus a természetes istenmegismerés haragvó, megsemmisítéssel fenyegető Istene, az absz

olút ^predesztináció Istene.

5

3) Ide tartozik még Luthernak a történelemről Alkotott felfogása

5

4) és ördög-képzete.

5

5) Átfogó kérdés azután Luthernak a Szentíráshoz, illetve az igéhez való viszonya.

5

6) A krisztológia, illetve Jézus Krisztus jelentőségének felderítése is igen termékenynek bizonyul a legkülönbözőbb vonatkozásokban, mint pl. a kísértés problémájában,

5

7) a szentségekről, különösen az úrvacsoráról szóló tanításban,

5

8) továbbá Luther egyházfogalmában

5

9) s nem utolsó sorban a megigazulásról szóló tanításában.

6

0) Sőt a megigazulási tan 5

3) Fontosabb irodalom Holl könyvén kívül: Hirsch E.: Luthers Gottesanschauung (1918). Kattenbusch Férd.: Deus absconditus bei Luther (Festgabe f. L Kaftan, 1920. 170—214. 1). Schmidt Fr. W.: Der Gottesgedanke in Luthers Römerbriefvorlesung (Theol. Stud. u. Krit. 1921. Lutherana III. 117—248. 1 ). Blanke Fr.: Der verborgene Gott bei Luther (1928). Aulen Gustaf: Das christliche Gottesbild in Vergangenheit und Gegenwart (1930. 158—247, 1.). Stange C.: Die Gottesanschauung Luthers (Zeitschr. f. syst. Theol. VIII. 1931. 45—89.1.). Althaus P.: Gottes Gottheit bei Luther (Luther-Jahrbuch 1935. 1—16. 1.). V. ö még Seeberg E. 38. sz. j.-ben i. m. 5

4) Lilje Hanns: Luthers Gesohichtsanschau un g (1932). Ehhez a Lilje és Meinhold P. közt folyt vita a Theol. Blätter 1933.2. és 7. számában. 5

5) Obendiek Harmannus: Der Teufel bei Martin Luther (1931). Bade M.: Zum Teufelsglauben Luthers (1931 Marburger Theol Stud. 2 ). 5

G) Hirsch E.: Luthers deutsche Bibel (1928). Althaus P.: Gehorsam und Freiheit in Luthers Stellung zur Bibel (Theol. Aufs. I ). Schempp P.: Luthers Stellung zur Hl. Schrift (1929). Eger H.: Luther und seine Bibel (1934). 5

7) Bornkamm H.: Christus und das 1. Gebot in der Anfechtung bei Luther (Zeitschr. f. syst. Theol. V. 453—477. 1.). Vogelsang Erich: Der angefochtene Christus bei Luther (1932). 5

8) Gennrich P. W\: Die Christologie Luthers im Abendmahlsslreit (1929). Sommerlath Ernst: Der Sinn des Abendmahls nach Luthers Gedanken über d. Abendmahl (1930). Hildebrandt Franz: Est. Das Lutherische Prinzip (1931). Althaus P.: Die lutherische Abendmahlslehre in der Gegenwart (1931). Stange C.: Zur Tauflehre Luthers (Stud. z. Theol. Luthers I. 345—434. 1.). b

9) L. Wiczián D.: Luther egyházfogalmának gyakorlati jelentősége (Lelkipásztor IX. 1933. 11—12/sz., külön is) c. tanulmányban felsorolt irodalmat. Továbbá Scheel O.: Evangelium Kirche und Volk bei Luther (Sehr. d. Ver. f. Reformationsgesch". 156. sz. 1934). Jacob Günther: Luthers Kirchenbegriff (Zeitschr. f. Theol. u. Kirche 1934. 1. sz. 16—32. 1.). Müller Eberh: Joh.: Luther und die Kirche (1934). 6

0) V. ö. a 44. és 46. sz. jegyz. — Hermann R.: Beobachtungen zu Luthers Bechtfertigungslehre (Reinh. Seeberg-Festschr. 1929). Althaus P.: Gottes Gottheit als Sinn der Rechtfertigungslehre Luthers (LutherJahrbuch 1931. és Theol. Aufs. II. 1935.) Thieme K.: Zu Luthers Lehre von Erlösung und Rechtfertigung (Zeitschr. f. Theol. u. Kirche 1932. 130—153. 1.). Kattenbusch F.: Die vier Formen des Rechtfertigungsge-