Wiczián Dezső: Az újabb Luther-kutatás főbb irányai és eredményei (Sopron, 1936)
által való meghatározottság nem fejezi ki eléggé. Luther teológiája mindhárom alapelvet magába öleli, sőt negyedikként a hit elvét is, de az egésznek sajátos veretet mégis a kereszt tényének és gondolatának előtérbe állítása ad. Luther teológiájának legjellemzőbb alapvonása, hogy az kereszt-teológia, «theologia crucis». Ő maga jelölte meg ezt így programmszerűen 1518-ban, a heidelbergi diszputációra írt tételeiben és mint ellentétlel szembeállította a skolasztikus «theologia gloriae»-val. 5 0) A theologia crucis jelenti minden racionális teológia elvetéséi, mert Islen mindent észellenesen («widdersjmnisch ) cselekszik, kinyilatkoztatása a látszatnak ellentmondóan, sub contraria specie történik. Ennek az Isten lényegével is homlokegyenest ellenkezni látszó cselekvésnek kél főmozzanata az incarnatio és legfőképen a kereszt. Luther tehát a kereszt első teológusához: Pál apostolhoz tér vissza, az ő tanítványa. Már Harnack Theodosius felismerte a -theologia crucisx-ban Luther teológiájának jellegzetes alapvonását. 5 1) Újabban pedig Althaus nyomán Löwen ich 5 2) mutatta ki, hogy a theologia crucis Luther egész teológiai gondolkodásának módszeres elve s ez a felismerés ma már nemcsak a paradoxonok iránt különösen fogékony dialektikus teológia köreiben számíthat elfogadásra, hanem a Luther teológiájára vonatkozó ismereteink egyik szilárd sarkpontjának tekinthető. Egyúttal azt is bizonyosnak tekinthetjük, hogy a theologia crucis elve nem korlátozható csupán az ifjú Lutherra, amikor azt esetleg még nem-reformátorinak (unterreformatorisch) lehetne minősíteni, hanem ez lényegében azonos azzal, amit Luther később «theologia ab Írnoknak nevezett. Ez is azt jelenti, hogy a vallásos, teológiai megismerésünk útja nem felül: az elvont isteneszménél kezdődik, hanem lent, egészen alacsonyan: Istennek konkrét kinyilatkoztatásánál, az ember Jézusnál. Természetes, hogy Luthernak ez a módszeres alapelve egész teológiájára kiterjedő jelentőségében csak az egyes részletkérdések behatóbb vizsgálata révén tárulhat fel. A jelen előadás kerete azonban nem engedi, hogy ezeknek a részletkérdéseknek tárgyalására kiterjeszkedjem, így csak utalok néhányra, amik a kutatókat különösen foglalkoztatják. Luther istenfogalmának egyik igen lényeges kérdése a Deus absconditus képzetének eredete és helyes érlelme5 0) Weim. kiad. 1. köt. 354. 1.; Clemen-féle kiad. 5. köt. 379. 1 (19—24. tétel). 5 1) Harnack Th.: Luthers Theologie I. (1927. kiadás) lt., 55. 1 5 2) Althaus Paul: Die Bedeutung des Kreuzes im Denken Luthers («Luther», a Luther-Gesellschaft folyóirata 1926. 4. sz 97—107. 1.). V. Locwenich Walter:Luthers theologia crucis (2. kiad. 1933).
