Wiczián Dezső: Az újabb Luther-kutatás főbb irányai és eredményei (Sopron, 1936)
sem voll krisztus-vallásosság abban az értelemben, mintha Luther egész hite csak Krisztusra támaszkodott volna. Többször volt olyan helyzetben, amikor "közvetlenül és egyedül Isten előtt állónak érezte magát. 4 6) Holl tehát Luther vallásosságának és teológiájának teocentrikus értelmezése mellett tört lándzsát. Hollnak ez a felfogása s általában Luther Krisztus-hitének általa történt megrövidítése erős ellentmondásokat támasztott. Azóta Luther istenképzete mellett egyre több alapos tanulmány igyekezett Luther krisztológiáját, illetve Krisztus jelentőségél Luther hite és teológiája szempontjából tisztázni 4 7) s ennek eredménye a krisztocentrikus felfogás álláspontjának határozott megerősödése. Egyébként a teocentrikus és krisztocentrikus felfogásnak egymással szembeállítása nem alkalmas arra, hogy ezzel Luther teológiájának a sajátosságát megvilágítsuk. Mert ha Luther istenfogalmából indulunk ki, akkor azt kell mondanunk, hogy Luther Istent csakis Krisztusban ismeri meg, még pedig Krisztus emberré létele. emberi mivolta a kiinduló pont Isten megismeréséhez: «Humanitas enim illa (t. i. Christi) sancta scala est nostra, per quam ascendimus ad Deum agnoscendum». 4 8) De viszont ezen az úton még tovább is mehetünk egy lépéssel s azt mondhatjuk, hogy Luther számára az ember Krisztus csak annyiban válik Isten megismerésének forrásává, amennyiben erre az ige vezet rá. Tehát Luther teológiáját teljes joggal lehet ige-teológiának is nevezni. 4 9) Mégis, ami Luther teológiájának sajátos jellegét adja, és ami a módszeres alapelvét alkotja, azt egymagában sem a teocentrizinus, sein a krisztocentrizmus, sem pedig az ige 4®) Holl: Luther, 73, t. — Holl felfogását bírálta Gogarten Fr. a Christliche Well 1924. évfolvamában; Holl u. ott megjelent válasza most a Ges. Aufs. III. kötetében (244—253. 1.). V. ö. még Traub Fr.: Systematisches zu Holls Lutherbuch (Zeitschr. f. Theol. u. Kirche 1924, 176— 183. 1;); Lang H.: Die Bedeutung Christi für die Rechtfertigung in Luthers Römerbriefvorlesung (Neue Kirchl. Zeitschr. 1928. 509—548. 1.): Thieme K.: Zu Karl Holls Auffassung von Luthers Christologie (Theol Blätler 1928, 151 skk. 1.). 4 7) Rust J. A.: Luthers Christusglaube (Zeitschr. f. svst. Theol. I. 1923, 452—467. 1.), Stange Carl: Die" Person Christi in der Theologie Luthers (Zeitschr. f. syst. Theol. VI. 1929, 449—483. 1.), Vogelsang Er.: Die Anfänge von Luthers Christologie nach der ersten Psalmenvorlesung (1929), Huck Fr.: Die Entwicklung der Christologie Luthers von der Psalmen zur 'Römervorlesung (Theol. Stud. u. Krit. 1930. Lutherana VI. 61—142. 1.), Thimme IL: Christi Bedeutung für Luthers Glauben (1933). 4 8) Hirsch-Rüclcert: Luthers Vorlesung über den Hebräerbrief, 102. 1. 4 9) Hermann R.: Luthers theologisches Grundanliegen (Greifswalder Universitätsreden 1933). Bornkamm H.: Das Wort Gottes bei Luther (1933).
