Wiczián Dezső: Az újabb Luther-kutatás főbb irányai és eredményei (Sopron, 1936)

eepciójú munkája a lutheri keresztyénség morfológiájáról

3

7) ugyancsak nem töltheti be a Luther teológiáját rendszeresen összefoglaló munka szerepét, mert célkitűzése és felépítése ennél sokkal szélesebb alapú. Célja Luther és a későbbi lutheri keresztyénség szellemi egységének kimutatása; ezért kiindulópontja mindig Luther s ebben a tekintetben az újabb Luther-kutatásnak is komolyan számottevő alkotása. Se eb er g E rie h nek «Luther teológiája» címen több kötetre tervezett műve, melyből még csak az istenfogalmat tárgyaló első kötet jelent meg,

3

8) nem akarja rendszeres előadásban nyújtani Luther teológiáját, hanem annak csak legfontosabb motívumait s ezeknek eszmetörténeti összefüggéseit felderíteni. Ilyenformán Luther teológiájának egészét összefüggően az újabbak közül csak Seeberg Rein hold adja elő.

3

9) De az ő munkájának is erős korlátai vannak. Először az, hogy ez csupán nagy doginatörténeli kézikönyvének egy része, habár önálló egészet alkotó része. Nagyobb hiány, hogy munkáját még a Luther-kutatás újabb nagy fellendülése előtt írta s az 1933-ban megjelent új kiadásban is megtartotta a régi s joggal kifogásolható beosztást és alapszempontokat és az újabb eredményeket úgyszólván csak könyvészetileg vette tekintetbe. De főhibája mégis szempontjaiban van, amikor a reformációt a keresztyénség német értelmezésének (das deutsche Verständnis des Christentums) mondja,

4

0) Luther vallásos és teológiai kiindulópontját pedig hitfogalmának «vallásos transzcendentálizinus»-ában akarja látni,

4

1) amiben az a törekvése jut kifejezésre, hogy Luthert lehetőleg a német ideálizmus vonalába állítsa. Mindettől eltekintve Seeberg munkája mégis nélkülözhetetlen kalauz a Luther teológiájában és az arra vonatkozó újabb kutatásban való eligazodáshoz. Az egész Lutherra vonatkozó teológiai rendszerező munkának nem csekély megszégyenítését jelentette néhány évvel ezelőtt Harnack Theodosius Luther teológiájá3

1) Eiert Werner: Morphologie des Luthertums. I. Bd.: Theologie und Weltanschauung des Luthertums hauptsächlich im 16. und 17. Jahrhundert (1931). II. Bd.: Soziallehren und Sozialwirkungen des Luthertums (1932). — Ismertetését 1. a Keresztvén Igazság 1931. 7. sz. 153—157. 1. 3

8) Seeberg Erich: Luthers Theologie. Motive und Ideen. I. Die Gottesanschauung (1929). Teológiatörténeti összehasonlítási alapul Aquinói Tamás, Biel Gábor, Tauler és Erasmus istenfogalmát is ismerteti. 3

9) Seeberg Reinhold: Die Lehre Luthers. (Lehrbuch der Dogmengeschichte IV. Bd. 1. Abt. — 4. kiad. 1933.) — A régebbiek közül KösUin Jul.: Luthers Theologie iin ihrer geschichtlichen Entwicklung und ihrem inneren Zusammenhange (1863., 2. kiad. 1901. 2 kötetben). Gottschick Joh.- Luthers Theologie

'(1914; szerző halála után készült vázlatos kiadás). '») I. m. 52.,1. «) I m 48.. 156. 1. . - -