Wiczián Dezső: Az újabb Luther-kutatás főbb irányai és eredményei (Sopron, 1936)
ciója megmaradt, — noha élesebbé lett, de nem változott meg. A gondolatokban lehet ugyan hangsúlybeli eltolódás,, ezt a konkrét helyzet: a rajongók elleni harc hozza magával, többről azonban nem lehet szó. 3 4) Ez a megállapítás megnyitja az utat Luther teológiai fejlődésének az öreg Lutherra is kiterjeszkedő vizsgálatához. Remélni lehet, hogy ezek a vizsgálatok minden vonatkozásban igazolni fogják az egész Luther teológiájának egyenesvonalúságát és belső egységét s ezzel az ifjú és öreg Luther problémája ki fog küszöbölődni. De a kérdés teljes tisztázásához elkerülhetetlenül szükséges egy igen érezhető hiánynak a pótlása, t. i. Luther és Melanchthon teológiájának részletekbe menő összehasonlító vizsgálata. 3 5) 5. A Luther-kutatásnak eddig vázolt helyzete, különösen az a körülmény, hogy Luther teológiájának a genezise, főleg a későbbi Luthernál, nincs még kellőképen és minden részletében felderítve, nehézzé teszi Luther teológiájának rendszeres egészbe foglalását. Nehézzé teszi ezt a feladatot maga Luther is, aki tanítását nem foglalta össze egy egységes rendszerben, hanem alkalomszerűen, és pedig a harc hevében a próféta, a gyöngékkel szemben pedig a lelkipásztor szent egyoldalúságával 3 6) hangsúlyozta erősebben tanításának egyik vagy másik pontját. Ezért sokszor kellett már méltatlanul elviselnie a rendszertelenség vádját. Jellemző a mai helyzetre, hogy tulaj donképen nincs olyan újabb keletű munka, amely Luther szellemének megfelelő koncepcióval foglalná rendszerbe egész teológiáját. Holl Luther-könyve már csak azért sem tekinthető ilyennek, mert csak különálló tanulmányok gyűjteménye s távol van a teljességtől. Hasonló az eset Stange Károly összegyűjtött Luther-tanulmányainál, 36a )habár Stange rendszeres teológushoz méltó határozottsággal vallja Luther teológiájának belső egységességét. Elért hatalmas kon3 i) Seeberg E. i. m. 105 sk. 1. 3 5) Melanchthon teológiájáról van egy nagyszabású újabb monográfia, Engelland Hans: Melanchthon, Glauben und Handeln (1931). — V. ö. még v. Walter Joh.: Luther und Melanchthon während des Augsburger Reichstags (1931) és Eiert W.: Morphologie des Luthertums megfelelő fejezeteit. 3 6) V. ö. ehhez pl. Seebass Julius: Luther als Seelsorger in seinen Ivoburger Predigten, Schriften und Briefen. (Hefte der Svdower Bruderschaft, 4.) 36a) Stange Carl: Studien zur Theologie Luthers I. Bd. (1928). — Stangenak azóta is számos értékes részlettanulmánya jelent meg Lutherról az általa szerkesztett Zeitschrift für systematische Thcologieban.
