Wiczián Dezső: Az újabb Luther-kutatás főbb irányai és eredményei (Sopron, 1936)

hősiesség a wormsi jelenetben éri el tetőpontját), addig a Wartburgból visszatért Lutherban, aki a helyzet változása következtében most már a felforgató elemek, rajongók, lázadó parasztok, Erasmus és a szakramentáriusok ellen kénytelen küzdeni, másrészt a szervezetileg is kialakuló evangélikus egyház belső építésén munkálkodik, — sokan egy új pápát szeretnek látni, aki korábbi elveit vagy megtagadta, vagy legalább is fejlődésre képtelenné merevítette. Ezt a hangulati ellenszenvet a későbbi Luther iránt Holl teológiai síkra vitte át, amikor a predesztináció bizonytalanságát hősies lélekkel vállaló ifjú Lutherban látta az igazi reformátort, szemben a későbbi Lutherral, aki engedve a gyöngékre való tekintetnek, erősebben hangsúlyozta az üdvbizonyosságot. Végül újabban az idős Luther problémája egyúttal forráskritikai kérdéssé is vált. Luthernak azok a későbbi korából való főmunkái, amelyekre a régebbi kutatás teológiai tekintetben legfőképen támaszkodott: a galáciai levélhez való nagy kommentár 1535-ből

3

0) és a Genesisről 1535 —1545 között tartott utolsó egyetemi előadásának hatalmas anyaga.

3

1) A galáciai levél kommentárjáról azonban kimutatták, hogy az Luther 1531-ben tartott előadásához képest Rörer, Cruciger s mások szerkesztői kezén igen erős inelanchthoni szellemű átdolgozást szenvedett s így nem lehet a későbbi Luther teológiájának megbízható forrása.

3

2) Hasonló az eset a Genesisről tartott előadásnak Dietrich Veit és mások által nyomtatásban kiadott s eközben átdolgozott anyagával. Ezek a megállapítások tehát nagyfokú bizalmatlanságot keltettek az idősebb Lutherra vonatkozó legfontosabb teológiai forrásokkal szemben. Ezt a bizalmatlanságot azonban bizonyos mértékig megtörte Seeberg Erich a Genesisről tartott előadás forráskritikai és teológiai vizsgálatával.

3

3) Eszerint bár a nyomtatott s átdolgozott kommentár jelentős eltéréseket mutat az eredeti előadással szemben, de az átdolgozok jórészt Luthernak egyes prédikációit vagy egyéb iratait dolgozták bele az előadás anyagába, úgyhogy a kommentár egészen jelentéktelen részektől eltekintve mégis csak Luthernál«: saját szellemi terméke. Teológiai tekintetben pedig Seeberg megállapítása az, hogy az öreg Luther a fiatal Lutherhoz nagyon közel áll. Ifjúkorának nagy koncep3

0) Weimari kiadás 40. köt. I. és II. rész. 3

1) Weimari kiad. 42—44. köt. 3

2) Schulze Gerhard: Die Vorlesung Luthers über den Galaterbrief von 1531 und der gedruckte Kommentar von 1535. (Theol. Stud. u. Krit. 1926. Lutherana IV. füz. 18—82. 1.) 3

3) Seeberg Erich: Studien zu Luthers Genesisvorlesung. Zugleich ein Beitrag zur Frage nach dem alten Luther. (Beitr. z. Förd. christl. Theol. 36. Bd. 1. Heft, 1932.)