Wiczián Dezső: Az újabb Luther-kutatás főbb irányai és eredményei (Sopron, 1936)
tikus megtérésszerű felfogása s időpontjának pontos meghatározása ellen, 2 6) amivel igazoltnak látom azt a régebbi megállapításomat, hogy Luther új megismerésének időpontját sem későbbi nyilatkozatai, sem első előadásainak elemzése alapján meghatározni nem tudjuk. 2 7^ Ellenben helyes értelmezés szerint itt Luther reformátori alapfelfogásának fokoza'os kialakulásáról és tisztulásáról kell beszélni, amiben a Szentírással való állandó foglalkozásának volt döntő jelentősége. Iwand hangsúlyozza, hogy Luther felfedezésének tartalma a Szentírás olvasásának bizonyos módszere és ezért nem a homo religiosus», hanem a «doctor in bibliis» fejlődéséről van itt szó. 2 8) Se eb er g Erich pedig egy újabb tanulmányában, «Luther teológiája kezdetének» kérdésében az időpont helyett ugyancsak az új ismeret tartalmára helyezi a súlypontot. 2 9) Sőt megjelöli ennek a tartalomnak' a lényegét is, — ez pedia az, hogy Luther megigazulási tanának alapvonásai a Krisztusra vonatkoztatott zsoltárok tropológikus magyarázatából adódnak. Viszont nem dönti el azt a kérdést, hogy Luther teológiájában s megigazulási'tanának kialakulásában a Krisztus-dogmának ezt az eredeti szemléletét tartja-e elsőlegesnek, vagy pedig azt, amit korábban hangoztatott: az újplatonikus, tehát filozófiai eredetű paradox istenfogalomnak produktív átformálását. De a lényeges mindebben az, hogy Luther reformátori megigazulási tana első exegetikai munkássága révén alakult ki s ennek igazolását szolgál látná Seeberg szerint annak megvizsgálása, hogy Luther teológiai fogalmai gyakran a zsoltárok latin szövegéből nőnek ki s nj^erik azután sajátságos színezetűket. 4. Az ifjú Luther kérdése a Luther-kutatást ma még anvnyira bűvkörében tartja, hogy azok is. akik Lulher teológiájának egyes részletkérdéseivel foglalkoznak, túlnyomó részben az ifjú Lutherra korlátozzák vizsgálataikat. Már pusztán ebben a tényben is megnvilatkozik az idősebb Luther problémája. Ennek a problémának előidézője jórészt még a régi liberális Luther-képnek sokszor csak az öntudat alatt érvényesülő hatása. Míg a pápaság ellen küzdő Luther hősies alakja általában lelkes rokonszenvet ébreszt (ez a 2 6) Seeberg E.: Die Anfänge der Theologie Luthers (Zeitschr. f. Kirehengesch. LUI. 1934. 237. 1.). Iwand H.^J.: Rechtfertigungslehre und Christusglaube (1930). 125 sk. 1. 2 7) V. ö. Luther mint professzor c. tanulmányom 56 sk. lapját. 2 8) Iwand i. , m. 125. 1. 2 9) Seeberg E.: Die Anfänge der Theologie Luthers (1. a 26 sz. jegyz.).
