Wiczián Dezső: Az újabb Luther-kutatás főbb irányai és eredményei (Sopron, 1936)

zett halásál csak úgy tudja elfogadhatóvá tenni, hogy Lu* ther részéről a gondolatok «produktív félreértéséről>> és «teremtő átalakításáról» beszél.

2

1) De honnan van ez a teremtő, vagy produktív erő? Éppen ez a magvarázali kísérJet utal arra. hogy Luther reformátorrá lételének döntő tényét valamilven irracionális, szellemtörténeti vizsgálattal meg nem fogható mozzanatban kell látni. Ez pedig az a nagyjelentőségű élmény, a «iustitia Dei igazi értelmének megtalálása, amire Luther maga úgy hivatkozik, hogv ez nyitotta meg számára pokoli kétségei és lelki vívódásai közben a paradicsom kapuit.

2

2) A korábbi, de még az újabb Luther-kutatást is elég sokat foglalkoztatta Luther döntő reformátori élménye időpontjának megállapítása.

2

3) Ámbár arra nézve, hogy ez az ú. n. «toronv-élmény» («Turmerlebnis» — a torony az élmény helyét és nem tartalmát jelenti!) Luthernak a zsoltárokról tartott első előadásának az idejére teendő, szinte teljes a megegyezés, mégis újabban akadt egy kutató, — Kurz Alfréd —, aki ezzel ellentétben Luther reformátori alapismeretének keresztültöréséi a római levélről tartott előadás utolsó szakaszával hozza kapcsolatba s annak időpontját 1516 szeptemberére, vagy legkésőbb októberére akarja rögzíteni.

2

4) De bármennyire jogosak is Kurznak azok a kifogásai, amelyeket az ifjú Luthernak s különösen az első zsoltár-előadásának teológiai túlbecsülése ellen hoz fel, Luther reformátori élménye időpontjának ez a megállapítása annyira megalapozatlan és erőszakolt, hogy elismerésre nem tarthat számot.

2

5) Legújabban különben is erőteljes ellentmondások hangzottak el Luther reformátori élményének ilyen pietisz2

1) Seeberrj E.: Luthers Theologie I. 144. 1. 2

2) Latin nvelvíí munkáinak 1545-i wittenbergi kiadásához írt előszavában: 1. a weimari kiadás 54. köt. 186. lapján. V. ö. Wiczián Dezső: Luther mint professzor (1930) 52 sk, 96. 1. (207—208. jegvz). Igen jó szemelvénves gvüjtemény Luther reformátori fejlődéséhez Scheel O.: Dokumente zu Luthers 'Entwicklung (2. kiad. 1929). Az ifjú Luther lelki fejlődését széDen ismerteti Merz G.: Der vorreformatorische Luther (2. kiad. 1928). 2

3) Az újabbak közül jelentősebbek Hirsch E : Ini'ium theoloaiae Lutheri (1920. Festgabe für Jul. Kaftan, 150—169. 1 ): fíoehmer H.: Luthers erste Vorlesung (1924) és Der junae Luther (1925) 110 sk. 1.; Vocjclsang E.: Die Anfänge von Luthers Christolosie nach der ersten Psalmenvorlesun<i (1929) 40 skk. L; Scheel O.: Martin Luther IT. k (3—4. kiad. 1930) 571 sk I.; Seeberq Reinhold: Lehrbuch der Doçmengeschichjte IV, I. Abt. : Die Lehre Luthers (4. kiad. 1930) 67 skk 1. — V. ö. még Walter János: Luther Márton ifjúkori vallásos fejlődése, ford.: Karner Károlv (1929). 2

4) Kurz .4..- Die Heilsgewissheit bei Luther (1933V Ismertetését 1. a Keresztvén Igazság 1934. 9. sz 214 sk. lapján. 2

5) Wolf E. a Theologische Blätter 1934. 3. számában (86—91. hasáb) kemény és elutasító kritikában részesíti.