Wiczián Dezső: Az újabb Luther-kutatás főbb irányai és eredményei (Sopron, 1936)
platóni misztikának ismeretével is számolnunk kell Luthernál. 1 6) Ismeretes, hogy Luther a skolasztikusokkal ellentétben egyes misztikusokat mily nagyra értékelt és a misztikusok terminológiáját is annyira elsajátította, hogy pl. még egyik legtöbbre értékelt s legnépszerűbb iratán, az 1520-ban írt «Keresztyén ember szabadságán is erősen észrevehető ez a hatás. Különösen Tauler hatásának nagy jelentőségét szeretik egyesek hangoztatni. 1 7) Ez a hatás az alázatossági, illetve a kereszt-teológia kialakulásában érvényesülhet. De bármennyi misztikus elemet vett is fel Luther a gondolatvilágába, ez inkább csak a kifejezésekre vonatkozik, mert abban szinte teljes a megegyezés, hogy misztikussá sohasem lett. Ebben megakadályozta egyrészt éppen az occamizmus nyomán elsajátított istenfogalma, másrészt különösen a bűn valóságának komolyan vevése. A szellemi összefüggések során újabban még alapos tanulmányok igyekeztek tisztázni Augustinusnak, 1 8) valamint -Staupitznak 1 9) Lutherra gyakorolt hatását. Sőt komoly vizsgálat tárgyává tették azt is, hogy pl. Gersonnak a nominalizmus és misztika kombinációjából kialakult teológiája nem gyakorolt-e jelentős befolyást Luther reformátori fejlődésére? 2 0) Mindezek a dogmatörténeti, illetve szellemtörténeti vizsgálatok nélkülözhetetlenül szükségesek abból a szempontból, hogy tisztán lássuk Luther gondolatvilágának öszszetevő elemeit: mi az, amit kölcsön vett s mit adott ehhez a sajátjából. Sőt ezek a vizsgálatok egyes pontokon még kiegészítésre is szorulnak. Annyit nyugodtan meg lehet állapítani, hogy az eddig elért eredmények józan értékesítése megóv minden egyoldalúságtól s különösen attól, hogy mindezeknek a hatásoknak összegezésével akarjak Luther reformátorrá lételét teljesen megérteni és megmagyarázni. A hangsúly a legtöbb esetben a hatások formai megállapításának ellenére a tartalmi eltérésen van. Seeberg Erich például Luther istenfogalmánál az Ál-Areopagita feltétele1 C) Az újplatonizmus hatását annak idején Hunzinger A. W r. hangoztatta erőteljesen Lutherstadien I. Luthers Neuplatonismus in der Psalmen Vorlesung von 1513—16. ,c. művében (1906). Újabban Seeberg Erich: Luthers Theologie I. Die Gottesanschauung (1929) 116, 144 sk. I. ") Müller A. V.: Luther und Tauler (1918); v. ö. még Seeberg E. i. m. 1 8) Heid Fr.: Augustins Enarrationes in Psalmos als exegetische Vorlage für Luthers erste Psalmen Vorlesung (Theologische Studien und Kritiken 1930. Lutherana VI. füzet, 1—30. 1.); különösen alapos munka Hamel Ad.: Der junge Luther und Augustin (2 köt. 1934—35..), amely részletes szinoptikus táblázatot is ad a Luther első zsoltár-előadásában található Augustinus-idézetekről, 111. utalásokról. 1 9 Wolf Ernst: Staupitz und Luther (Quellen und Forschungen zur Reformationsgeschichte Bd. IX. 1927). 2 0) Dress W.: Die Theologie Gersons (1931) és Gerson und Luther (Zeitsehr. f. Kirchengeschichte LH. 1933. 122—161. 1).
