Wiczián Dezső: Luther egyházfogalmának gyakorlati jelentősége (Szentgotthárd, 1934)
sége gyalázatban jelenik meg, — mindig ellenkező látszat szerint, sub contraria specie. A világ szerint itélő ember pedig csak ezt a látszatot ismeri meg, de nem a mögötte rejtőző valóságot ; ezért megveti, üldözi azt, az emberi testben megjelent Isten Fiát keresztre juttatja. A kereszt, a szenvedés, üldöztetés mindig nyomon kiséri e világban az istenit, hogy annál inkább elrejtse azt a természetes tekintet elől. Ez a „kereszt bölcsesége" (sapientia crucis) vagy a kereszt teológiája, amely Luther egész gondolkozásán jellegzetesen vonul végig. Ebből a teológiai alapgondolatból világosodik meg az egyház láthatatlanságának az értelme is. Az egyház itt, e földön van, hiszen Jézus Krisztus egyházát e földön alapította. De a földön való isteni élet elrejtettséget jelent. Az egyház megléte nem hatalomban, dicsőségben, gazdagságban lesz nyilvánvalóvá, hanem mindannak ellenkezőjében, amit emberi elgondolás szerint várni lehetne egy ilyen isteni valóságtól. Szolgai forma, megvettetés, üldöztetés, szenvedés, egyszóval a kereszt mögött rejtőzik az egyház. „ Abscondita est ecclesia, latent sancti". (Weim. kiad. XVIII. 652. 1.) Ez a láthatatlanság igazi értelme. És ez vonatkozik az egyház konkrét, személyes oldalára is, mert az egyház igazi tagjai, a „szentek" is el vannak rejtőzve, lappanganak, nem ismerhetők fel. Tehát az egyház mint a szentek közössége (communio sanctorum) szintén csak e földön, e világban létezhetik és mégsem határolható körül emberi mérték szerinti korlátokkal. Az egyház, a szentek itt, közöttünk vannak, és mégsem látjuk őket, mert el vannak rejtőzve. És mégsem ez az utolsó szó, amit az egyházra vonatkozólag Luther nyomán meg kell állapítanunk. Az egyház u. i. elrejtettsége dacára sem megismerhetetlen. A fentebbi idézet szerint az egyház megismerhető a hit, vagyis a hívő számára. Más szóval az egyház meglétének, életének vannak olyan jelei, amelyeken megismerhetővé, „láthatóvá" válik, — ha ezt a kifejezést is nem fizikai, hanem vallásos-teológiai értelemben használjuk. A „láthatatlan" egyház eszerint egyúttal „látható" is Ez tehát nem két különböző egyházat jelent, hanem ugyanannak az egy egyháznak a két oldalát. A „láthatóság" éppen úgy hozzátartozik az egyház lényegéhez, mint a „láthatatlansága". A lutheri egyházfogalomnak gyakorlati jelentősége éppen a láthatóság helyes értelmezésében s annak következményeiben domborodik ki. Mik tehát az egyház ismertető jelei (symbola, tesserae, notae ecclesiae) ? Luther maga is fontosnak tartotta ezek megállapítását. 1521-ben. Ambrosius Catharinus elleni iratában három ilyen ismertető jelet állapít meg : a keresztséget, a kenyeret