Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
III .A KIRÁLYI UDVAR ÉS ORSZÁGGYŰLÉS.
mintha Mária maga volna a szerzője. Ez ének szerzőségének kérdése még mindig megoldatlan, — és valószínű, hogy az is fog maradni. De már az a tény, hogy Mária helyzetét kifejezve készült ez az ének, eléggé jellemző. Akrostichon ja: Ma-Ri-A. E három szakaszos ének annyira telve van erővel s oly hatalmasan szólaltatja meg az evangéliomi hívő bátorságát, hogy szerzőségét gyakran tulajdonították Luthernek. 86 ) Lehetetlen, hogy minden alap nélkül vált volna a hagyományban „Mária királyné énekévé", mert nem általánosan kegyes a tartalma, hanem olyan kifejezés is van benne, amilyen csak egy bizonyos helyzetre illik: „Isten nincsen messze; kevés ideig elrejtezik, mígnem elveszti, akik igéjétől megfosztanak." 87 Hogy pedig Mária királyné ezekben az években igazán sokat szenvedett az evangéliom miatt, Brandenburgi György őrgrófnak 1529 január 15-én kelt levele is bizonyítja. E levél szerint Mária királynő egy éneket készített Ferdinánd ellen, mert ez elűzte egy keresztyén prédikátorát. 88 ) Kolde megpróbálta, hogy e kútfő alapján végleg Mária javára döntse el a Mag ich Unglück szerzőségének kérdését. 89 ) György levele azonban nem árulja el, hogy vájjon éppen erről az énekről szól-e. Arra azonban feltétlen bizonyíték, hogy az özvegy királyné azért hagyta el hazánkat 1528 végén, mert Morvaországban szabadabban élhetett az evangéliummal. Eközben az Erasmus-szal való szellemi kapcsolatot sem szakította meg. Az összekötő szál köztük Henckel János volt. Mária nagyon kedvelte Henckelt, a kassaiaktól visszakérte s külföldre is magával vitte. 90 ) Amikor azonban megállapítjuk Máriának ehhez az evangéliomi szellemű igehirdetőhöz való ragaszkodását, ismét nehéz választás elé kerülünk, vájjon őt az erasmisták vagy az evangélikusok közé lied I. 1912. 133. — Pukánszky Béla, A magyarországi német irodalom története. Bp 1926. 157. — Payr S., L. és az egyháza ének. Theol. Szemle 1927. 25. — Magyarra fordították: Haan Lajos, Jeszenszky Károly és Gaál Mihály (lásd: Payr, Mária 18), továbbá: Holéczy Mihály (lásd: Tud. Gyűjt. i. h.), (Dunántúli) Keresztyén Énekeskönyv 364. sz. ének: Bár hitemért szenvednem kell. 88 ) Koch előbb i. m. I. 450. 87 ) Gott ist nicht weit; ein kleine Zeit er sich verbirgt, bis er erwürgt, die mich seins Worts berauben. 88 ) ... Wir schicken euch auch hierinnen verschlossen ein lied, das des konigs Swester Konigin Maria wider iren brúder gemacht, do er ir einen Christlichen prediger verjagt hat, und dieweyl im land zu Merhen, das Euangeliom lauter gepredigt, wurdet sich di Konigin yczt doselbsthien vf etliche ire eigene guter thun ... Közli Kolde előbb i. c. 85. 89 ) Kolde előbb i. c. Közlésének értékelése: Spitta előbb i. m.: Die ung. Königslieder 332kk. (Spitta utal Budde eredményeire: Monatschrift für Gottesdienst und kirchliche Kunst I. 57.) 90 ) ETE 1, 383.
