Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
III .A KIRÁLYI UDVAR ÉS ORSZÁGGYŰLÉS.
rel. 66 ) De jellemző, hogy nemsokkal előbb Erasmus is magasztalólag, elismerően nyilatkozik róla Henckelhez írt levelében. 67 ) Pedig akkor már nem lehetett senki egyszerre Erasmus és Luther híve. Ha azonban nem tudjuk is bizonyosan, hogy Máriának magának milyen volt a gondolkodása, azt látjuk, hogy Luther az evangéliomi keresztyénség hívének és az evangélikusok pártfogójának ismerte. Legvalószínűbb, hogy Cordatus hívta fel rá figyelmét. 08 ) De beszélhettek róla Izabella, Mária testvére, a dán király felesége, 69 ) — maga a dán király 70 ) és a brandenburgi őrgróf-testvérék. 71 ) Luther úgy gondolta, hogy Mária királyné igen nehéz helyzetben van, férje katolikus buzgósága őt is szorongatja. Bátorítani akarta tehát, biztatni, hogy álljon meg szilárdan hitében. Ilyen szándékkal fogott a 37. zsoltár újabb magyarázásához, ezt a zsoltárt ugyanis egyszer már kiadta „bátorító levél" gyanánt. 72 ) Talán már 1526 márciusában elkezdte a magyarázat írását. S ehhez hozzácsatolta a 62-ik, 94-ik és 109-ik zsoltár magyarázatát. Különösen a két utóbbiban erősíti a keresztyéneket az Isten igéjének ellenségeivel szemben. Ne féljenek, s ne higgyék, hogy a keresztyén szeretettel nem fér össze a harag és imádság az igazság ellenségei ellen. De e zsoltármagyarázatok már csak akkor készültek el, amikor Magyarország összeomlott. 73 ) Lajos király is odaveszett, s így az, akinek ellenében legfőbbképpen szólt a bátorítás, magára hagyta Máriát. Emiatt Luther a négy zsoltár elé írt levelében vigasztaló szavakat is intézett a királynéhoz. Ezzel a vigasztaló levéllel vált a „Négy vigasztaló zsoltár" 14 ) ilyen értelemben is vigasztaló irattá, amely eredetileg az ige, az evangéliom miatt szorongatott királyné bátorítása akart lenni. 6e ) ETE 1, 264: che have discoperto di una intelligentia, che la Regina have cum Luthero. Fraknói, Hunyadiak stb. S. m. 477 így: Lutherrel összeköttetésbe lépett. Ortvay, Igazhívőség stb. 3. ezt az értesítést 1525-ről keltezi s így: M. és Luther között fennálló összeköttetés nyomára jött rá. 67 ) ETE 1, 240. 88 j Fraknói i. c. az Uj Magyar Sionban. Payr, ösvény 1028. 40k. 8fl ) W 19, 542. Loesche, Fürstinnen 15. 70 ) W 19, 542. Köstlin II, 105. 71 ) Hanuy i. c. 701. 72 ) W 8 (205), 210. 7s ) W 19, 542kk. Ezzel szemben más véleményen van Köstlin II. 105. Szerinte L. a zsoltármagyarázatokat Lajos halála után írta. 74 ) Vier tröstliche Psalmen an die Königin zu Ungarn. W 19, 552. Magyarul: Vértesi Zoltán, „Isten igéje a mi vigasztalásunk". Pécs (1926); a zsoltármagyarázatokat csak kivonatosan közli. — Mindenképpen jellemző, hogy Joh. Jac. Rambach Jénában 1730. kiadta a
